Infostart.hu
eur:
362.01
usd:
311.71
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Doctor and patient in ophthalmology clinic
Nyitókép: Zorica Nastasic/Getty Images

Egyszerű szemvizsgálattal lehetne diagnosztizálni a korai demenciát

Skót kutatók egy olyan berendezést fejlesztenek, amely mesterséges intelligencia támogatásával segít felismerni a betegséget.

A szem hátsó falán található retina állapota jól mutatja az agy egészségét. A tudósok újabban mesterséges intelligencia segítségével elemzik az ideghártyáról készült képeket, és ez alapján számos betegséget tudnak már felismerni még az előtt, hogy egyáltalán bármilyen más, kóros elváltozás jelentkezne. Ez a korai diagnózis különösen a demencia esetében jelenthet nagyon sokat.

A skóciai NeurEYE elnevezésű kutatócsoport majdnem egymillió szemvizsgálat anyagát gyűjtötte össze optikusoktól, és ezzel létrehozta a világ legnagyobb retina-adatbázisát. Ehhez aztán kifejlesztettek egy mesterséges intelligenciával támogatott algoritmust, amely a szemben lévő erek állapota alapján képes felismerni a neurogeneratív betegségek jeleit.

A szem vérerei ugyanis nagyon aprók és finomak, így ezekben sokkal hamarabb jelentkeznek az agy elváltozásaira utaló jelek, mint a test bármely más részében.

A kutatást az Edinburgh-i Egyetem klinikai szemészetének professzora vezeti, aki a BBC-nek elmondta: „A szem sokkal többet elárulhat, mint azt eddig gondoltuk. A retina rengeteg információt tartalmaz, és bizonyos értelemben biológiai barométere agyunk egészségének. Ráadásul a recehártya vizsgálata egyszerű, és bármelyik optikusnál megtalálható eszközökkel elvégezhető." Baljean Dhillon azt is elmondta, hogy a retináról készült fényképeket újabban már az agy lassan kialakuló károsodásainak előrejelzésére is fel lehet használni.

Ilyen elváltozás a demencia. Ez az Alzheimer-kórhoz hasonló betegség akadályozza, hogy az ember agysejtjei megfelelően működjenek, és egyre jobban gátolja az emlékezőképességet, a gondolkodást, valamint a beszédet. Ez a szörnyű betegség a BBC adatai szerint Nagy-Britanniában minden tizennegyedik, 65 év feletti embert érint, a 80-nál idősebbek közül pedig minden hatodikat. Sajnos a demenciára még nincs ismert gyógymód, de a korai felismerése lehetővé teszi, hogy a betegeket korábban kezdjék kezelni.

A BBC-nek nyilatkozott egy nyugdíjas gépészmérnök, akinek édesanyja Alzheimer-kórban szenvedett. A 65 éves David Steele azt mesélte, hogy az egész családja szörnyű megpróbáltatásokat élt át az édesanyja egyre súlyosbodó állapota miatt. Mindezt elkerülhették volna, ha a betegséget sokkal hamarabb felismerik az orvosok. Mint mondta, az anyja rendszeresen járt optikushoz, mivel folyamatosan romlott a látása. Kezdetben makuladegenerációt diagnosztizáltak nála, ami elfedte az alapproblémát.

Ma már tudható, hogy a mindez összefügg az Alzheimer-kórral.

„Ha tíz évvel korábban jöttek volna rá az orvosok, hogy anyámnak valójában mi a baja, akkor mindannyiunknak, de legfőképpen az édesapámnak sokkal több ideje lett volna felkészülni a legrosszabbra. Arra, hogy édesanyám állapota folyamatosan és visszafordíthatatlanul romlani fog.”

A Skóciában folyó kutatásokkal kapcsolatban a BBC megkérdezett egy szemész szakorvost is. Ian Cameron azt hangsúlyozta, hogy a szem olyan, mintha az egész test ablaka lenne. Az edinburgh-i szakorvos szerint az érrendszerrel, a szívvel, a magas vérnyomással vagy a cukorbetegséggel kapcsolatos tünetek is felismerhetők a szem vizsgálatakor, akárcsak a neurológiai elváltozások. Hozzátette: „Mindenkinek kétévente meg kellene vizsgáltatnia a szemét, mert így nagyon sokféle betegséget időben észre lehetne venni. Minél korábban fedezzük fel a tüneteket, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.”

A skóciai kutatócsoport most azt ígéri, hogy 2026-ra mindenki számára elérhető retinadiagnosztikai eszközt fog készíteni.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Vegyes teljesítménnyel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék, miközben a magyar részvénypiac gyengült, a vezető hazai részvények pedig eltérően teljesítettek. Az amerikai tőzsdéken szintén az eladók kerültek fölénybe. A befektetői hangulatra a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adat is hatással van, amely az emelkedő olajárakkal és a kedvező beszerzésimenedzser-indexekkel együtt erősebb gazdasági képet rajzol. Mindez új megvilágításba helyezheti a Fed közelgő kamatdöntését, miközben a bérdinamika mérséklődése tompíthatja a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomást. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×