Az emésztőrendszer krónikus gyulladása nagyon összetett betegség, melyre nem áll rendelkezésre általánosan alkalmazható kezelés. Az Algae4IBD projektben 11 ország 21 kutatóintézete és vállalata fogott össze, hogy különböző szakterületeken szerzett tudásukat ötvözve segítséget nyújtsanak a krónikus bélgyulladásban (inflammatory bowel disease - IBD) szenvedő betegeknek. Mivel az algák speciális bioaktív molekulák termelésére képesek, így ígéretes forrást jelentenek az új gyógyászati szerek keresése során. Az Európai Unió Horizont 2020 programjának támogatásával a konzorcium négy éven keresztül vizsgálja az ismert vagy újonnan izolált algákat fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, prebiotikus vagy antibiotikus hatású vegyületeket keresve.

Az SZBK-ban évek óta foglalkoznak mikroalgákhoz kapcsolódó kutatásokkal, melyek jó modelljei a növényi fotoszintézisnek, de alkalmasak más metabolikus és sejtosztódásos folyamatok tanulmányozására is. Ezek az apró, oxigéntermelő, fotoszintetizáló organizmusok kiválóan tudnak alkalmazkodni a változó környezethez vagy az extrém körülményekhez. Talán ennek is köszönhető, hogy rengeteg fontos bioaktív hatóanyag található bennük. Komoly figyelem irányul ezekre a természetes bioaktív anyagokra, mert az állati takarmányozásban, de még inkább az emberi étkeztetésben egyre nagyobb az igény olyan táplálékkiegészítőkre, melyek pozitívan hatnak az egészségre, erősítik az immunrendszert, így segítve a betegségek kialakulásának megelőzését. Nagyon nagy szükség van új hatóanyagokra is, amelyek megoldást kínálhatnak a krónikus betegségek kezelésére.

Ughy Bettina csoportja hazai, természetes vizekből gyűjtött mikroalgakultúra-gyűjteménnyel rendelkezik. Korábban egy szintén uniós támogatással megvalósult projekt keretében halgazdaságok számára kerestek olyan algákat, melyek táplálékkiegészítőként adva növelik az állatok ellenálló-képességét.

A konzorciumban a szegedi kutatók feladatai közé tartozik az algatermelés optimalizálása, a hatóanyag-tartalom fokozása. Be kell azonosítaniuk a megfelelő algafajokat, majd ezután optimalizálni a tenyésztési körülményeket, és végül ezek - a többi közt a fényintenzitás és sótartalom - megváltoztatásával javítani a hatóanyag-tartalmon.

A kutatóknak sikerült például Euglena (szemesostoros) sejtekben egy fontos cukor-polimer, a paramilon mennyiségét többszörösére növelni, valamint a karotinoid összetételt is megváltoztatni. A paramilon keményítőhöz hasonló szénhidrát, ami béta-glükánból épül fel, ennek immunstimuláló és gyulladás csökkentő hatást tulajdonítanak.