A Magyar Természettudományi Múzeum darázsgyűjteményének vezetője szerint fajkeverésről van szó. Vas Zoltán szerint igaz, hogy a 2000-es évek elején Kínából Franciaországba betelepült egy bizonyos fajta ázsiai lódarázs, aminek a tudományos megnevezése Vespa velutina. Körülbelül tíz év alatt egész Franciaországban elterjedt, majd haladt tovább a környező országokba, közelítve Magyarország felé is. Már van ismert előfordulása az Egyesült Királyságban, Németországon és Olaszországban is.

Frelon asiatique - Vespa Velutina pic.twitter.com/rrGl75sIS2

— bd_photography (@bdphotography12) June 6, 2023

A Vespa velutina azonban nem azonos a hazai hírekben megjelenő, szintén ázsiai származású óriás lódarázzsal – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy utóbbi – nevéhez híven – valóban óriási, csaknem kétszerese a hazánkban is őshonos lódarázsnál. Az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) öt centimétert meghaladó testhosszú is lehet, míg európai rokonának a nagyobb példányai sem igazán haladják meg a három és fél centit. A Vespa velutina viszont még a nálunk élő lódarázsnál is kisebb, mert két és fél-három centiméternél nem nő nagyobbra.

„Tehát nem azt a monstrumot hurcolták be, és nem is most, hanem 19 évvel ezelőtt” – fogalmazott Vas Zoltán, aki szerint elképzelhető, hogy a Vespa velutina idővel Magyarországon is fel fog bukkanni, de ez nagy különbséget nem fog jelenteni, tehát nem fogunk nagyobb darázsveszélyben élni, mint amiben amúgy is élünk.

バラバラになったもののなんとか形になった。

オオスズメバチ Vespa mandarinia pic.twitter.com/YZCO96IOUL

— たらのめ (@taranome_kuwa01) April 27, 2023

A Vespa velutina jelentette veszélyt illetően a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa megerősítette, hogy a előszeretettel vadászik a házi méhekre, de ezzel kapcsolatban csak meglehetősen szerteágazó, anekdotikus információk állnak rendelkezésre, noha közel húsz éve jelen van Európában. "Esetleg lokálisan okozhat kisebb problémákat, de generális, mély apokalipszisre nem kell számítani" – fogalmazott.

A szakértő szerint az ázsiai óriás lódarázs annyiban rosszabb a hazánkban is őshonos lódarázsnál, mint amennyivel nagyobb, ugyanis a nagyobb testméret több mérget is jelent egy szúrásnál. De

nem agresszívebb, nagyjából ugyanúgy működik, mint a mi lódarazsunk:

a fészek közelében igencsak veszélyes lehet, azon kívül viszont – ha az ember nem kezdi el csapkodni, hessegetni – „az állat nem keresi a bajt”.