Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Csókay András idegsebész a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvoscsapata által a közelmúltban szétválasztott bangladesi sziámi ikrek műtétsorozatáról tartott sajtótájékoztatón a fővárosi János Kórházban 2019. augusztus 18-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Hazai fejlesztésű holografikus technológia hozhat forradalmat számos területen

Nem csak a nemzetközi média, de külföldi pénzintézetek és nagyvállalatok is érdeklődnek a Holotech és számos hazai egyetem szakmai összefogásában megvalósult, Gábor Dénes magyar Nobel-díjas feltaláló nevéhez fűződő hologram továbbfejlesztése iránt. A magyar fejlesztésű 3D-s képalkotás ma már nem csak a tudományos-fantasztikus filmek megszokott eleme, de a hamisítás elleni küzdelem, az adattárolás, és az agysebészet műtéti eljárásait is alapjaiban meghatározó eljárás lehet.

Az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott magyar találmány továbbfejlesztése ismét felhelyezheti hazánkat az innovációs világtérképre. A Holotech Hungary Kft. valamint a vele együttműködő legnevesebb hazai egyetemek és kutatási műhelyek (Miskolci Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezési Intézet, Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézet, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Lágy Anyagok Kutatócsoport, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék és a Fizika Tanszék) összefogásában megvalósult kutatásban továbbfejlesztett holografikus eljárások alkalmazása ma már nem csak laboratóriumi körülmények között működnek, de a mindennapi életünk számos területén is hatalmas változásokhoz vezetnek.

Áttörés az agysebészetben

A világ egyik legnagyobb és legismertebb hírügynöksége hosszú anyagban szólaltatta meg ennek kapcsán Csókay Andrást, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában is kulcsszerepet játszó, nemzetközi hírű, magyar idegsebészt, aki elmondta, hogy a magyar fejlesztésű holografikus eljárások kimondottan fontos szerepet tölthetnek be nem csak az agyi operációk megtervezésében, de azok valós idejű megvalósításában is, ugyanis a műtétben résztvevő orvosok ma még a legtöbb esetben csak kétdimenziós, sík képekkel dolgoznak, aminek eredményeképpen nekik kell a saját fejükben „felépíteniük” a valóság három dimenziós változatát, nevezetesen, hogy miként nézhet ki egy daganat a térben, milyen idegi elemeket nyomhat, vagy, hogy hogyan helyezkedhet el az agyban futó pályákhoz képest. Az új technológiai eljárás azonban képes a CT- vagy ultrahang felvételeket 3D-s adatállománnyá konvertálni és 3D holografikus képként megjeleníteni, aminek eredményeképpen lehetségessé válnak az agyi struktúrák, illetve az abban kialakult patológiák 360 fokos megjelenítése. Ez pedig azt is jelenti, hogy akár a műtéti eljárás közben is az orvosok rendelkezésére állhat egy olyan, minden irányból megvizsgálható 3D-s modell, amely tökéletesen bemutatja az emberi agyat a benne futó különböző idegpályákkal és struktúrákkal, képes lesz megjeleníteni az ideg elemek rendkívül bonyolult szerkezetét, amelyeknek a feltérképezéséhez és térbeli láttatása más módon szinte teljesen lehetetlen feladat lenne. Mindez pedig jelentősen megkönnyíti az operációt vezető orvosok munkáját és csökkenti a fellépő kockázatokat.

Egy lépéssel közelebb Bill Gates álmához

Már a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért járó Nobel-díj átadásakor is felhívta Gábor Dénes a holográfia további felhasználásának lehetőségeire (a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban is előhívható) a figyelmet, de valóságban ennek a kiaknázására csak most került sor a váci fejlesztési központban. Ezzel Magyarországi kutató csoport valójában a gyakorlatban is közel áll, hogy megvalósítsa Bill Gates, a Microsoft alapítójának régi álmát, aki már évek óta hatalmas anyagi erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben felhasználásra kerülhessenek a holografikus eljárás nyújtotta előnyök. A hazai fejlesztésű technológia nem csak reális alternatívát nyújthat a felhő típusú adattárolással szemben, de abban is fontos szerepet játszhat, hogy még jobban kiterjesztésre kerüljenek a virtuális világ nyújtotta lehetőségek.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×