Infostart.hu
eur:
362.53
usd:
313.36
bux:
150333.44
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Nyitókép: Pexels

Amerikai felfedezése: Kolumbuszt megelőzték a vikingek

Már ezer éve falut alapítottak Kanadában a legfrissebb adatok szerint.

Nem Kolumbusz Kristóf és társai, hanem grönlandi vikingek voltak az első európaiak, akik az amerikai kontinensre léptek, igazolja egy szerdán bemutatott kutatás. Kereken ezer éve éltek a kanadai Új-Fundland szigetén falujukban az északiak, így amit eddig történelemből tanultunk, módosul.

A tudósok évek óta tudják, hogy a vikingek - akiknek ezt a nevet az angolok adták portyázásaik idején - az első ezredforduló környékén építettek egy falut az újfundlandi L'Anse aux Meadows-nál. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány elsőként határozza meg az északiak érkezésének időpontját, írja az NBC News.

Az első tudományos bizonyíték

A viking telepesek legfeljebb százan lehettek, nők és férfiak egyaránt voltak köztük. A pontos időmeghatározásra az ad módot, hogy a vikingek fákat vágtak ki házépítés és hajójavítás céljából. A friss adatok szerint

legalább három fát vágtak ki 1021-ben,

470 évvel azelőtt, hogy Kolumbusz Kristóf kikötött volna a kontinensen.

"Most először tudtuk a dátumot tudományosan meghatározni, korábban csak mondákra alapozhattuk azt, olyan szóbeli történetekre, amelyeket legalább 200 évvel az események után írtak le" - mondta Margot Kuitems régész, a hollandiai Groningeni Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Fémszerszámmal dolgoztak

Az első grönlandi telepesek Izlandról és Skandináviából érkeztek, megérkezésük Új-Fundlandra azt jelenti, hogy az emberiség ekkor kerülte meg először Földet. Tartózkodásuk nem tartott sokáig. A kutatások szerint az északiak 3-13 évig éltek L'Anse aux Meadows-ban, majd elhagyták a falut, és visszatértek Grönlandra.

Az északiak ottlétének pontos időpontjához a tudományos kulcs a szén egy természetesen radioaktív formájának kiugró értéke, amelyet a helyszínen talált ősi fadarabokban mutattak ki.

L'Anse aux Meadows-t az északiak előtt és után is őslakosok lakták, ezért a kutatók meggyőződtek arról, hogy minden darabon megkülönböztető jelek mutatják-e, hogy fémszerszámmal vágták ki azt. Az őslakosok nem rendelkeztek ilyen eszközökkel.

Az évgyűrűket számolták

Korábbi tanulmányok megállapították, hogy 993-ban volt egy olyan kozmikus sugárzás, amely néhány hónapig a szokásosnál nagyobb mennyiségű természetesen radioaktív szén jelenlétét okozta a légkörben található szén-dioxidban. Ezt a gázt a fák megkötik, így meg lehet állapítani, ha egy évgyűrű a fa törzsében ebből az évből származik. Ezután már csak a többi évgyűrűt kellett megszámolni a fa kivágása idejének meghatározásához.

Azt nem tudni, hogy az 1021-ben kivágott fákat a vikingek tartózkodásának kezdete vagy vége felé használták-e fel.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz az afrikai sertéspestisből Baranyában, Somogyban? – Pláne, ha újra itt a lépfene!

Mi lesz az afrikai sertéspestisből Baranyában, Somogyban? – Pláne, ha újra itt a lépfene!

Nemes Imre országos főállatorvos részletesen válaszolt az InfoRádió kérdéseire péntek reggel. Fontos tudni, hogy a sertéspestis által érintett állományt azonnal leölték, a lépfene pedig már 80-100 évig is a helyén marad és fertőzhet akár embert is, de állományról állományra nem terjed, a járvány is kizárható, hiába vannak minden évben esetek. Vakcina is van.

„Isten kezében vagyunk” – magyar idegenvezető a horvátországi erdőtűz közvetlen közeléből

Az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztít Horvátországban. A térségből ezer helyi lakost és turistát menekítettek ki, köztük 58 magyart, 36 ember megsérült, heten életveszélyes állapotban vannak. 45 magyart egy sportcsarnokban helyeztek el.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Aszódi Attila: A paksi fenékküszöb hatása az atomerőmű üzemeltethetőségére

Aszódi Attila: A paksi fenékküszöb hatása az atomerőmű üzemeltethetőségére

A kormány a Duna történelmi mélységű, 2026 augusztusában mért -140 centiméteres paksi vízállása miatt sürgős fenékküszöb-építést rendelt el a paksi atomerőmű térségében, mivel a hűtővízszivattyúk üzemeltethetőségi határa mindössze néhány centiméterre volt. A kőszórásból készülő fenékküszöb a hidegvizes és melegvizes csatorna torkolata között épül meg, és néhány héten belül képes megemelni a vízszintet az erőmű vízkivételi művénél, akár 600 m³/s-ra csökkenő vízhozam esetén is biztosítva a működést. A megoldás csak kisvizeknél fejt ki torlasztó hatást, közepes és nagyvízi állapotokban elhanyagolható a hatása, és a melegvíz elkeveredését is javíthatja. A klímaváltozás és a Duna medrének mélyülése miatt a helyzet már nem tekinthető egyszeri eseménynek, ezért azonnali alkalmazkodásra van szükség az ország villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×