A várakozás ezen modell figyelembe vételével azt diktálja, hogy a vírus a társadalomra gyakorolt nyomása egyre csökken majd, mivel gyerekeknél ritkán alakul ki súlyos állapot a megfertőződést követően, írja a MedicalXpress.

A modellben a betegség társadalomra gyakorolt hatását egy, tíz és húsz éves viszonylatban vizsgálták meg tizenegy, eltérő populációjú ország: Kína, Japán, Dél-Korea, Európa, Spanyolország, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, Brazília és Dél-Afrika esetében. Rámutattak arra is, hogy a vírus r-számára nagy hatása van modellezéseik szerint a távolságtartásnak.

Demográfia szerint változó trendek

Érdekes módon a demográfiai különbségek miatt a modell különböző országok esetében eltérő eredményeket jósol.

"Tekintettel a fertőzés-halálozás arányának az életkorral való markáns növekedésére, az idősebb népességszerkezetű országokban várhatóan nagyobb lesz a halálozások aránya, mint a viszonylag fiatalabb népességszerkezetű országokban" - mondta Nils Stenseth, az Oslói Egyetem ökológia és evolúció professzora. "Ezzel összhangban például

Dél-Afrikában - részben a fiatalabb népességszerkezetnek köszönhetően - alacsonyabb a halálozások száma, mint az elöregedő országokban, például Olaszországban.

Az ilyen egyenlőtlenségeket nagy mértékben befolyásolja a demográfia" - tett hozzá..

"A koronavírus-fertőzést követően egyértelműen kimutatható, hogy az életkorral egyre súlyosabb és halálosabb kimenetelű lehet a megbetegedés. Modellezésünk eredményei arra utalnak, hogy a fertőzés kockázata valószínűleg a fiatalabb gyermekek felé fog eltolódni, ahogy a felnőttek közössége immunissá válik akár a védőoltás, akár a vírusnak való kitettség révén" - tette hozzá Ottar Bjornstad, a norvég-amerikai kutatócsapat másik tagja, akinek elmondása szerint ez a hangsúlyeltolódás az influenza ás más koronavírusok esetében is megfigyelhető volt már korábban.

A gyerekek irányába tolódhat a járvány

"A légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos feljegyzések azt mutatják, hogy a vírusos járványok idején a korcsoportos megbetegedési mintázatok nagymértékben eltérhetnek az endémiás járványoktól. Az 1889-1890-es, néha ázsiai vagy orosz influenza néven ismert világjárványt - amely egymillió emberrel, elsősorban hetven év feletti felnőttekkel végzett - a HCoV-OC43 vírus megjelenése okozhatta, amely ma már endémiás, enyhe, ismétlődő fertőzésű megfázásos vírus, leginkább 7-12 hónapos korú gyermekeket érint" - mondta el.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ha a felnőttek körében az immunitás csökken és újabb megfertőződési láncolatok alakulnak ki,

magas maradhat a betegség a populációra gyakorolt nyomása,

még azzal együtt is, hogy a korábbi megfertőződés enyhíti a megbetegedés súlyosságát.

Az immunitás kérdése a kulcs

"A szezonális koronavírusokkal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy a korábbi fertőzöttség csak rövid távú immunitást biztosít az újrafertőződéssel szemben, lehetővé téve az ismétlődő járványkitöréseket, ugyanakkor ez felkészítheti az immunrendszert arra, hogy bizonyos védelmet nyújtson a súlyos megbetegedéssel szemben.

A védőoltás erősebb védelmet nyújt, mint a vírusnak való kitettség,

ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lehető leghamarabb oltassa be magát" - mondta Bjornstad.

A kutatók kiemelték: modelljük abban az esetben helytálló, ha a korábbi fertőzések és oltások valóban enyhe szinten tartják az esetleges újrafertőződéseket. Ha a korábbi fertőzések a súlyos vagy halálos kimenetelt nem lesznek képesek megakadályozni, akkor marad a magas többlethalálozás addig, míg fejlettebb gyógyszeres megoldások nem állnak majd rendelkezésünkre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!