A kaliforniaiak részvételével végrehajtott kutatás szerint ha valaki SMS-t kapott arról, hogy másnaptól jogosult a koronavírus elleni oltás felvételére, ezért érdemes lenne időpontot foglalnia, nagyobb eséllyel tette meg ezt, mint ha nem keresték meg szöveges üzenettel – írja a Nature.
Az oltásra jelentkezések száma 6 százalékponttal, a beadott oltásoké 3,6 százalékponttal volt magasabb annak a csoportnak a körében, amelynek tagjait értesítették, az SMS-t nem kapó csoporttal szemben. Egy második emlékeztető üzenetet is küldtek azoknak, akik egy héten belül nem foglaltak maguknak időpontot – még ennek is volt kimutatható hatása, az időpontfoglalások terén 1,7 százalékpontos, beadott oltások terén pedig 1,1 százalékos.
Sok embert jelenthet a gyakorlatban
A kutatók szerint ezek az első látásra kicsinek tűnő számok a valóságban milliókat jelenthetnek az USA-ban, ha mindenkinek küldenek üzenetet.
"Az a legmeglepőbb, hogy milyen hatékony lehet egy ilyen kis befektetéssel járó intézkedés. Azt gondolom, hogy nem használjuk ki eléggé a benne rejlő lehetőséget" – mondta Daniel Croymans, a kutatás egyik szerzője.
Bár sok országban áll rendelkezésre nagy mennyiségű oltás, az oltásellenesség hatására egyre kevesebben kérik a vakcinákat azok közül, akiket korábban nem immunizáltak. A részben oltottak szervezetében is tovább tud mutálódni a vírus, új variánsokat létrehozva, melyek akár a vakcináknak is ellenállhatnak. Mindezek hatására indult meg annak kutatása, hogy milyen módszerekkel lehetséges az emberek oltási hajlandóságát növelni. Egy májusban publikált, hatalmas résztvevői létszámmal végzett kutatás eredménye szerint az SMS-értesítések 2,1 százalékponttal növelik az influenzaoltás felvételére való hajlandóságot.
A személyes üzenet a nyerő
A kutatók kétféle szöveges üzenetet teszteltek: az első semlegesebb tartalommal íródott, csak annyit tartalmazott, hogy a címzett jogosulttá vált a koronavírus elleni oltás felvételére. Mivel korábbi kutatások már bizonyították, hogy az emberek hajlamosabbak cselekedni, ha olyan üzenetet kapnak, amelyben
az oltást mint sajátjukat tüntetik fel,
a másik szövegváltozatban már az szerepelt, hogy elérhetővé vált számukra az oltás, és instrukciókat is küldtek azzal kapcsolatosan, hogy kérhetik saját adagjukat.
A személyesebb üzenet ebben a kísérletben is hasznosabbnak bizonyult: a semleges üzenet hatására 3 százalékponttal, míg a személyesére 4,1 százalékponttal ugrott meg az oltási időpontot foglalók aránya. David Ash viselkedéskutató ezzel kapcsolatban azt mondta, még mindig meg tudja lepni, mekkora különbséget jelenthet egy másfajta módon megfogalmazott üzenet.
Arra is rámutatott ugyanakkor, hogy a kutatás eredményét kétféleképp is értelmezhetjük: hasznos, hogy az üzenetek hatására lesz, aki kéri a vakcinát, de összességében az oltásellenesség problémájára ez az eszköz nem tud megoldást nyújtani.
Ma másképp alakulna a kutatás
Croymans szerint az is lehetséges, hogy ha a fél éve végzett kutatást ma megismételné, az eredmények mások lennének, mivel mostanra leginkább azok az amerikaiak nincsenek már csak beoltva, akik határozottan nem akarják felvenni a vakcinát. Másféle ösztönzőkön gondolkoznak: például olyan egészségügyi üzeneteken, amelyek akár pártállások szerint személyre szabott megfogalmazásban győzhetik meg a még kételkedőket.
"Most, amikor az emberek egy csoportja még mindig eléggé ódzkodik attól, hogy megkapja az oltóanyagot, még fontosabb az üzenet személyre szabása" – mondta.
