Az árverés első napján óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy online licitáló volt, aki - jutalékkal együtt - 21,25 millió forintot ajánlott a Szent Istvánhoz köthető palást egy darabjáért - közölte a BÁV. Hozzátették: ezt a tételt azonban az aukció előtt levédték, ezért a magyar államnak elővásárlási joga volt rá. A koronázási palástot a Nemzeti Múzeum őrzi, amely rövidesen be is jelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával.

A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta,

a palást most előkerült töredéke jó állapotban őrződött meg; értékéhez hozzájárul, hogy az eredeti színek és textúra jobban látszanak rajta, mint magán a paláston.

A most megszerzett töredéket az MNM először a Múzeumok éjszakáján, szombaton mutatja be látogatóinak.

A palástról

Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban.

Az 1849-es szabadságharc után a palástot a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a textílián, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta.

A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres, arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt egy pénztárcába zárva őrizték meg leszármazottai.