A XV. századi híres felfedező eredete homályba vész, a legközkeletűbb elmélet szerint Genovából származott, de más elméletek spanyol, portugál, horvát, lengyel eredetéről szólnak. A múlt feltárásában komoly áttörést hozhat Kolumbusz maradványainak DNS-vizsgálata.

A Granadai Egyetem kutatói 2003-ban DNS-vizsgálattal azonosították a 515 éve elhunyt felfedezőt a sevillai katedrálisban lévő síremlékében talált maradványok alapján. Ám akkor a géntechnológia még nem volt elég fejlett, ezért a további kutatásokkal felhagytak.

A DNS-technológia viszont azóta annyit fejlődött, hogy a szakemberek szerint érdemes folytatni a kutatást. Jose Antonio Lorente, a Granadai Egyetem törvényszéki orvostudományi professzora szerint a radikális fejlődés ma már lehetővé teszi a nagyon kis töredékek vizsgálatát. Mint mondta: a kutatók Kolumbusz négy kis csontdarabját, a fiától, Hernandótól származó hét csontdarabot és egy fogat, valamint a testvérétől, Diegótól származó tucatnyi rossz állapotban lévő csontdarabot vizsgálják.

A genetikai azonosításban európai és amerikai laboratóriumok is részt vesznek. Az eredményeket októberben adják ki.

A közös munka bevezetéseként a Granadai Egyetem megrendezte az első világtalálkozót a Kolumbusz-kutatók számára, akik bemutathatják elméleteiket a felfedező eredetével kapcsolatban.

Kolumbusz négy tengerentúli útja a spanyolok megbízásából 1492 és 1504 között megnyitotta az utat Európa számára az akkoriban Újvilágnak nevezett Amerika gyarmatosításához. Kolumbusz 1506. május 20-án halt meg, a spanyolországi Valladolidban temették el, majd később a sevillai katedrálisban helyezték nyugalomra.