Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Dióhalál: már vághatjuk is ki a fákat?

Az egy dolog, hogy a diókat kirágja belülről egy "import" kártevő, de a fa levelei is nyár végén már elkezdte lejönni - két másik okból.

A klasszikus karácsonyi sütemények, a diós bejgli és a hókifli elkészítése egyre bajosabb lehet, hiszen a kiskertekben a dióburoklégy évek óta elfeketíti a diótermést.

Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai koordinátora az InfoRádióban elmondta, a dióburoklégy inváziós kártevőként érkezett Magyarországra nyugat felől, és már az egész országban jelen van, pontos neve dióburokfúró-légy - rokonságban van a cseresznyeléggyel, csak épp másra specializálódott.

"A rajzási időszak csúcsában a sárga, lapos, ragacsos csapdák százával fogták ezt a kártevőt.

Lerakja a zöld burok felületére a petéit, és a kikelő lárvák befurakodnak a zöld burok és a csonthéj közé, a károsítás miatt kezdetben kisebb foltokban, később az egészében elfeketedik a dió,

ebbne egyrészt a kártevő a tettes, másrészt pedig azzal, hogy megsérti a dióburkot, utat nyit a baktériumos eredetű fertőzéseknek, ettől a szüret idejére teljesen fekete lesz a termés burka" - ecsetelte.

Sajnos nem csak a burok, hanem a bél is áldozatul esik ennek, de ettől még a dió fogyasztható, ha maradt belőle valami - csak nem szép.

"Elsősorban azzal van gond, hogy így a dió exportképtelen" - tette hozzá Aponyi Lajos.

Ez a légy ugyanakkor a fát nem károsítja, "csak" a termést.

"Hogy a diólevelek már a nyár végén hullani kezdenek, arról a diófák gombás és baktériumos betegsége tehet, ezen kívül vannak még kártevők, köztük a gubacsatkák két faja."

Hogy a fakivágás vagy egyéb védekezés-e az üdvös megoldás a helyzetre, arról Aponyi Lajos úgy vélekedik, mivel a diófa termetes, nehéz permetezni, ráadásul hátról permetező, motoros eszközöket csak a szomszédok hozzájárulásával lehet használni. Ráadásul a légy ellen nagyon kevés szer van engedélyezve egyelőre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×