A szakemberek abból az elgondolásból indultak ki, hogy ha vemhes egereknél vírusfertőzést "szimulálnak", az segíthet megállapítani, hogy az anyaállat szervezetének immunválasza milyen hatással van az embrionális agy fejlődésére.

"Noha az autizmus első jelei általában csak 2-3 éves kor környékén jelentkeznek, mégis idegi-fejlődési rendellenességnek tekintjük, ami azt sugallja, hogy a változásk már az agy embrionális fejlődése során elkezdhetnek kialakulni" - mondta Orly Reiner, az intézet professzora.

A kutatók egy vírust utánzó anyaggal aktiválták a vemhes egerek immunválaszát.

Amikor az egereknél 18 napig tartó vemhesség 12. napján beindították az immunválaszt, az utód autisztikus jegyeket mutatott és az agykérge - az agy lebenyeinek külső rétege - a szokásosnál vastagabb volt.

Az agykéreg fontos szerepet játszik a gondolkodás, az észlelés, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában. Az autizmus spektrumzavar ezeket a területeket érinti.

A szakemberek azt is megnézték, hogy mi történt az embrió agykérgében közvetlenül az immunválasz aktiválását követően. Meglepetésükre azt látták, hogy mindössze hat órával az immunválasz beindulása után a normálisnál több idegsejt "született".

"Más szavakkal, az anyaállat megbetegedett és ez az embriókra is hatással volt" - magyarázta Lihi Ben-Reuven doktorandusz, a Molecular Psychiatry című folyóiratban publikált tanulmány másik szerzője.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) többek között a kommunikációs képességekben, a társas viselkedésben, a normálistól eltérő magatartási szokásokban nyilvánul meg. Az ADS-sel élők érzékelése a normálistól eltérően működhet, hangokkal, érintéssel, vizuális ingerekkel vagy szociális gesztusokkal szemben csökkent vagy túlzott érzékenységet is mutathatnak.