Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.45
bux:
143733.37
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Bolygót fedeztek fel a "lakható zónában"

Egy szomszédos törpecsillag körül keringő három új bolygót fedezett fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája.

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) által felfedezett TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A Nature Astronomy című folyóirat online kiadásában elérhető tanulmány szerint a kisebb bolygó az úgynevezett lakható zónában található - ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén -, maga a TOI-270 csillag pedig olyan közel van a Földhöz, hogy sokkal fényesebbnek látszik, mint a hasonló rendszerek gazdacsillagai.

A halvány, hideg törpecsillag méretét és tömegét tekintve is nagyjából 40 százalékkal kisebb a Napnál, felszíni hőmérséklete pedig csaknem egyharmaddal hűvösebb a központi csillagunkénál. Emellett "csendes" is, ami azt jelenti, hogy ritkán jelentkezik az úgynevezettt flerjelenség, a kifényesedés, így a kutatók könnyebben megfigyelhetik a csillagot és a körülötte keringő bolygókat.

"Nagyon kevés ilyen planétát találtunk eddig lakható zónában, és ezek közül is csak néhányat egy csendes csillag körül, szóval ez egy ritka felfedezés" - mondta Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem riverside-i campusának munkatársa. Hozzátette: "a Naprendszerünkben nincsen ehhez hasonló bolygó".

"A TOI-270 lehetővé teszi számunkra a Föld-típusú bolygók és a gázok dominálta mini-Neptunuszok közötti +hiányzó láncszem+ tanulmányozását, mivel ebben a rendszerben mindegyik előbb említett típus megtalálható" - magyarázta Maximilian Günther, a Massachusettsi Műszaki Egyetem Kavli Asztrofizikai és Űrkutatási Intézetének kutatója.

"Alaposabb megfigyelések révén

hamarosan képesek leszünk meghatározni ezeknek a bolygóknak az összetételét,

továbbá azt, hogy van-e légkörük és azt milyen gázok alkotják" - fejtette ki Günther.

Kane szerint a tervezett megfigyelések révén meg lehet mondani, hogy egy bolygón volt-e valaha folyékony halmazállapotú víz, és, hogy a planéták valamelyikén alkalmasak-e a körülmények a földi értelemben vett élet támogatására.

A csillagrendszer a Földtől nagyjából 73 fényévre található a Festő (Pictor) csillagképben, ami csillagászati léptékkel közelinek számít, ám a gyakorlatban olyan messze van, hogy élő ember valószínűleg soha nem fog eljutni oda.

Günther szerint a TESS-t egyébként kifejezetten az ilyen rendszerek, vagyis az inaktív gazdacsillag előtt elhaladó kis méretű bolygók felkutatására tervezték. A TESS az úgynevezett tranzitmódszerrel vizsgálja az égboltot. A fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×