A közelmúltban megvette az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kéziratát. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható - olvasható az egyetem honlapján.

Az ismertetés szerint

az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tankönyvet.

Az idő hiányán túl a tankönyvírás feltehetőleg azért maradt el, mert a munkájára jellemző műgond és lelkiismeretesség mellett nem érezte előadásainak tartalmát kellően kiforrottnak. Néhány fennmaradt litografált jegyzete, valamint a tanítványai által feljegyzett kísérletei alapján kaphatunk képet Eötvösről a tudósról és tanárról. Logikusan felépített, gyakorlati ismeretekkel és kísérletekkel egybekötött előadásai mélyreható analitikus látásmódot tükröznek.

A kevéssé tagolt jegyzetekben elmélyülve az olvasó ma is betekintést nyerhet a kísérleti fizika alapjaiba, a didaktikusan felépített óravázlatokból pedig egy tankönyv alapja körvonalazódik - írják.

A közelgő Eötvös-év alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián január 14-én nyíló kiállításon az egyetem névadójának több találmánya mellett a magyar tudománytörténet múltjához tartozó dokumentumok is láthatóak lesznek.

Az ismertető szerint a könyvtár digitalizált tartalmai az egyetemi repozitóriumban, az EDIT-ben tanulmányozhatóak.