A Nagykanizsa és Zalaegerszeg között képződő cellákat egy nagyon jó magaslati pontról, Simonfa környékéről fotózták, ahol elsőosztályú rálátásuk volt a tájra. Alig 30 perc rohanás után pedig újabb vihart fotóztak a viharvadászok, ám mindössze pár perc volt dokumentálásra, mivel nagyon durván fejlődött és gyorsan közeledett a vihar - számoltak be a ViharVonal Viharvadász Csapat.

Ezután Ausztriában újabb ígéretes cellák pattantak ki, teljesen a határ közelébe mentek, ahol a cellák oldalában villámokat fotóztak. A viharvadászok egyetlen nap alatt 900 kilométert tettek meg a látványos fotók elkészítéséért.

Két nappal később hajnali 4 órakor ébredtek a viharvadászok, nyugat felől egy komolyabb viharrendszer érkezett. Kecskeméttől kicsit délebbre sikerült elkapniuk az akkorra már szépen kifejlődött zivatarláncot. Gyönyörű látképpel érkezett, sok lecsapó villámmal, így elsősorban a villámfotózás volt a cél.

Délután két óra körül lépett be a nyugati határon a következő zivatarlánc, rögtön el is kezdtek helyezkedni a viharvadászok. Székesfehérvártól pár kilométerre délre egy dombra esett a választásuk. Mint utólag kiderült, a legjobb helyre sikerült érkezni, leírhatatlanul gyönyörű látvány volt.

 „A lánc komolyabb felhőszakadással és sok lecsapó villámmal vonult át. Mi egy benzinkúton húztuk meg magunkat, ahol két perccel azután, hogy megálltunk elment az áram” – számoltak be a viharvadászok.