Eddig a kutatók a levegőből és a víz alatt készített felvételek alapján abból indultak ki, hogy az elmúlt évben a korallok 22 százaléka pusztult el.

Idén újabb pusztító korallfehéredésre számítanak a szakértők. Bár az idei évre vonatkozóan állapotfelmérés még nem készült, Russel Reichelt, a zátonyért felelős környezetvédelmi hatóság vezetője szerint az év végéig ismét nagy mértékben csökken a zátonyt alkotó korallok száma.

A világ legnagyobb korallzátonya

jelenleg történelme legerőteljesebb fehéredését éli át.

A leginkább érintett terület a Port Douglas turistavárostól északra lévő régió: itt a sekélyvízi korallok mintegy 70 százaléka már elpusztult. De a Cairns és Townsville közelében lévő területeket is erősen érinti a fehéredés.

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak.

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. A tavalyi és az idei nagy korallfehéredés után a 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonynak szinte semmi esélye sincs arra, hogy felgyógyuljon - hívták fel a figyelmet a veszélyre a szakértők. A virágállatoknak ugyanis nagyjából tíz évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.

A márciusban tomboló Debbie ciklon tovább rontott a helyzeten. A nyomában fellépő heves esőzések miatt számos folyó kilépett medréből, az üledékkel és nitrogénnel szennyezett árvíz eljutott a zátonyig és károkat okozott a korallokban.