A csillagot a NASA két űrtávcsöve, a Chandra röntgencsillagászati műhold és a NuSTAR, valamint az ausztrál kompakt hálózat (Australia Telescope Compact Array) segítségével sikerült megfigyelni.

Az X9-ként ismert bináris rendszer a Tejútrendszer 47 Tucanae elnevezésű fényes gömbhalmazában található, amely 14 800 fényévnyi távolságra van a Földtől.

A Chandra megfigyelése szerint a rendszer röntgenfényereje minden 28 percben következetesen változik: feltehetőleg ennyi idő alatt jár be a csillag egy teljes orbitális pályát a fekete lyuk körül.

A tudósok nagy mennyiségű oxigén jelenlétét figyelték meg a rendszerben. Emellett szerintük az X9-rendszerben minden bizonnyal egy fehér törpecsillag kering egy fekete lyuk körül, és egymástól mindössze két és félszer akkora távolságra vannak, mint amekkora a Föld és a Hold között van.

"Ez a fehér törpe olyan közel van a fekete lyukhoz, hogy az anyagot von el a csillagtól, ami korongként kering a lyuk körül, mielőtt belezuhanna. Azt azonban nem gondoljuk, hogy a csillag is követi ezt a feledésbe vezető utat, meg fog maradni az orbitális pályán" - magyarázta Arash Bahramian, a kanadai Alberta Egyetem, és az amerikai Michigani Állami Egyetem tudósa, a felfedezést ismertető tanulmány vezető szerzője.

James Miller-Jones, az ausztrál Curtin Egyetem és az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) professzora szerint a csillagból több tízmillió éve szökik gáz a fekete lyukba, és mostanára már tömege nagyobb részét elveszette.

"Úgy véljük, az idők során a csillag orbitális pályája egyre tágul, ahogy egyre több anyagát veszíti el és végül olyan egzotikus objektummá válik, mint a híres gyémántbolygó, amit néhány éve fedeztek fel" - mondta a professzor.

A tudósok szerint a bináris rendszer úgy alakult ki, hogy a fekete lyuk összeütközött egy vörös óriással, és a csillag külső régióinak megszökő anyagából formálódott a fehér törpecsillag.

A tanulmány társszerzője, Vlad Tudor - szintén a Curtin Egyetem munkatársa - elmondta, hogy egy másik elmélet szerint neutroncsillagról van szó, amelyet a fekete lyuk felé szökő anyaga pörgetett fel.

"Mint egy felpörgetett búgócsiga - ám ez az elmélet nem magyaráz meg mindent, amit látunk, tehát a legjobb jelenlegi magyarázatunk az, hogy egy fehér törpével van dolgunk, ami nagyon közeli kapcsolatban van egy fekete lyukkal" - mondta Tudor.