eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre

A Higgs-bozon után is nagy a pörgés

A Higgs-bozon, vagyis az isteni részecske felfedezése óta új kísérletekbe fogtak a fizikusok a genfi Nagy Hadronütköztető segítségével. Kutatnak a sötét anyag és a sötét energia után, és az ősrobbanás idején kialakult ősanyag természetét szeretnék megismerni. Mintegy 70 magyar tudós vesz részt a CERN munkájában. A legújabb irányvonalakról Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa beszélt.

Újra folyik a munka a világ legnagyobb részecske­gyorsítójában a CERN Nagy Hadron­ütköztetőjében. Novemberig proton-proton ütközésekkel kísérleteznek, majd utána a proton-ólom ütközések tanulmányozása következik.

A Higgs-bozonon túli fizikát próbálnak keresni a kutatók, ebben a legfontosabb a világegyetem sötét anyagának felderítése – közölte az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Horváth Dezső szerint ez az anyag semmiféle egyéb sugárzást nem bocsát ki, csak gravitációs hatása észlelhető, vagyis befolyásolja a csillagok mozgását. Ennek a részecskének kimutatása az egyik fő cél.

A nehézionok ütközése a világegyetem keletkezése utáni ősanyagot próbálja rekonstruálni. Ezt próbálják kimutatni ólom-ólom és proton-ólom ütközésekkel – tette hozzá a kutató.

Általában havonta egyszer egy-egy hétre leáll az adatgyűjtés, és ilyenko a rendszert fejlesztik. Ezek a fejlesztési időszakok rendkívül fontosak, nemcsak a gyorsítós mérnököknek, hanem a kísérletező fizikusoknak is, olyankor ugyanis gyakran kiderülnek működési rendellenességek. Ezeket a fejlesztéssel párhuzamosan kijavítják, és utána a komplexum megbízhatóbban és hatákonyabban működik.

Horváth Dezső közölte: az utóbbi években sikerült elérni, hogy a gyorsító energiája közel a duplájára emelkedjen. A fejlesztők most azon is dolgoznak, hogy növeljék a hatékonyságot is – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×