A dél-franciaországi Chauvet-Pont d'Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj - barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska - rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül Kr.e. 22-18 ezer évvel készültek, most úgy tűnik, a barlang története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.

A kutatók, akik a barlang mintegy 250 objektumának végezték el a szénizotópos kormeghatározását 15 év alatt, eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették.

A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatrajzokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, valamint a helyszínen talált, többféle állati csont is.

Az adatok elemzésével a kutatók elkészítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszakban éltek benne emberek, egyszer medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember.

Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj.

Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.