Temérdek erőteljes sugárzás éri azokat a légkörrel körülvett égitesteket, amelyek túl közel keringenek csillagukhoz, és ettől a külső gázburok idővel szétesik - idézte a BBC News a nemzetközi kutatócsoport tanulmányát.

A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának adatait elemezték. A Keplert azért bocsátották fel, hogy exobolygók, azaz naprendszerünkön kívül, idegen csillagok körül keringő bolygók után kutasson.

A kutatók az úgynevezett szuperföldekre, vagyis a Földnél 2-10-szer nagyobb bolygókra összpontosítottak.

"Olyan lehet ezeknek a bolygóknak, mintha egy legforróbb fokozaton működő kapcsolt hajszárító mellett állnának" - mondta a BBC-nek Guy Davies, a Birminghami Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Sok találgatás folyt arról, hogy ezeknek az égitesteknek eltűnhetett-e a légköre. "Most megfigyelésekből származó adatok bizonyítják az elméletet, kétségnek nyoma sem maradt" - hangsúlyozta Davies.

A bizonyításhoz a csillagászok az aszteroszeizmológia módszerét használták, amely a csillagok belső szerkezetét elemzi. A csillag tanulmányozásával a kutatócsoport a körülötte keringő exoplanéták pontos méretét is meg tudta határozni.

Davies hozzátette, hogy azok a "szuperföldek", amelyek csillagukhoz közel keringenek, életük kezdetén valószínűleg sokkal nagyobbak lehettek, egészen másképp nézhettek ki, mint most.