Barna Ildikó elmondta, számos kutatás foglalkozik azzal, hogy az Y-generáció tagjai - vagyis az 1981 és 1998 között született, tehát jelenleg a 16-33 éves korosztályba tartozók - nagy arányban mennek külföldre munkát vállalni, tanulni. Arra viszont az elemzések kevésbé térnek ki, hogy a fiatalok milyen értékkörnyezetbe kerülnek, vagyis az ő értékeik és a választott ország értékei eltérőek vagy hasonlóak.

Ebben a kutatásban a magyar Y-generáció jellemzőit és azoknak az országoknak az értékrendjét vizsgálták, amelyekbe a leggyakoribb a migráció.

"Azt láttuk, hogy a magyar Y-generáció ambiciózus és nagyon jellemző rájuk az újító kedv. Ez különösen akkor igaz, ha az országok teljes népességéhez viszonyítjuk őket" - mutatott rá az egyetemi docens.

Emellett azt is vizsgálták, hogy a saját korcsoportjukhoz képest milyen a hazai fiatalok értékrendje.

"Azt látjuk, hogy sokkal inkább hasonlítanak a magyar fiatalok a többi volt szocialista ország fiataljaihoz. Viszonylag ambiciózusak, de ezt inkább konzervatívabb értékek mentén gondolják megvalósítani. Tehát azokhoz az országokhoz képest, ahová a legnagyobb a migráció, a magyar fiatalok értékőrzőbbek, az újító kedv sokkal kevésbé jellemző rájuk" - ismertette Barna Ildikó.

"A teljes népességet tekintve Hollandia értékrendje áll a magyar fiatalokhoz a legközelebb és Spanyolországé a legtávolabb. Ha a saját generációjukhoz viszonyítjuk, akkor a magyarokhoz Nagy-Britannia fiataljai állnak a legközelebb, a legtávolabb pedig a svédek" - számolt be a kutatási eredményekről az egyetemi docens.

Barna Ildikó összességében úgy vélte: a célországok teljes népességéhez képest a magyar Y-generáció újítókedvben felveszi a versenyt a nyugati célországokban élőkkel, a saját korosztályukhoz képest viszonyt már kevésbé.