Az otthoni alvásvizsgálat lépéseit Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa ismerteti.

Milyen esetekben szükséges az alvásvizsgálat elvégzése?

Az alvásbetegségek jeleit a páciensek a legtöbb esetben napközben észlelik magukon. Szokatlan fáradtság érzet, álmosság jelentkezik annak ellenére, hogy az éjszakai alvás mennyisége elérte a felnőttek esetében szükséges napi hét-nyolc órát. Az alvászavarral küzdők rendszerint nehezebben koncentrálnak, teljesítő képességük csökkenhet, ingerlékenység jelentkezhet.

Az alvásproblémák éjszaka jelentkező tüneteire rendszerint a hálótársak figyelnek fel. A horkolás mellett a légzéskimaradás is gyakori panasz. A tünetek nem pusztán zavaróak, de hosszú távon komolyabb betegségeket: magas vérnyomást, szív és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek.

Hogyan zajlik az alvászavarok vizsgálata?

Az alvásvizsgálat során a szervezet alvás alatti működését, illetve ennek kóros eltéréseit vizsgáljuk, így a vizsgálatra is alvás alatt, klasszikusan éjszaka kerül sor. Az alvásfüggő légzészavar, melynek leggyakoribb tünete a horkolás, két módon vizsgálható.

Lefekvés előtt a betegre felhelyezik azokat a szenzorokat, érzékelőket, melyek az alvás alatti életfunkciókat rögzítik. Ezek száma függ az alvásvizsgálat típusától, mely a beteg panaszai alapján határozható meg.

Alvásfüggő légzészavar gyanúja esetén gyakran elégséges lehet egy szűrővizsgálat, melyet pulseoxyméter segítségével végzünk. A kéz egyik ujjára helyezünk fel egy érzékelőt, mely a szervezet oxigén ellátottságát és a szívfrekvenciát méri. Az adatokat a csuklóra rögzített, karórához hasonló szerkezet tárolja, ezek letöltése és kiértékelése az alvásambulancián történik. A vizsgálat egyszerű, az alvást a műszer gyakorlatilag egyáltalán nem zavarja.

Ha valamilyen ok miatt a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy részletesebb vizsgálatra van szükség, úgynevezett poligráfiás vizsgálatot fog javasolni. A pulseoxymetriás vizsgálatnál ismertetett módon történik a szívfrekvencia és oxigén szint vizsgálata, azonban ezen túl további érzékelők kerülnek felhelyezésre. Az orr elé illesztett szenzorral regisztráljuk a ki-, és belélegzett levegő áramlását, ilyen módon felismerjük azokat a finomabb eltéréséket az éjszakai légvételek során, melyek még nem okoznak jól regisztrálható oxigénszint csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják. Ennek következménye napközbeni álmosság, felületes alvás, vérnyomás ingadozás, szívfrekvencia ingadozás, akár éjszakai szívritmuszavar lehet. A mért adatokat a mellkasi pánton elhelyezett mobil telefonhoz hasonló műszer regisztrálja.

Milyen előnyökkel jár, ha a vizsgálat elvégzése otthon, megszokott környezetben történik?

Az alváslaboratóriumi körülmények mindenkire más hatással vannak: van, aki nagyon rosszul, vagy nem a szokott módon, a szokott ideig, a szokott minőségben alszik, vagy esetleg nem is alszik. Az így kapott eredmény pedig félrevezető, akár értékelhetetlen lesz. Az említett vizsgálati módszerek előnye, hogy otthon, a megszokott alvási körülmények között, a megszokott időben végezhető el.

Napjainkban egyre nő azoknak a száma, akik váltott műszakban, folyamatos munkarendben vagy állandó éjszakai műszakban dolgoznak. Különösen nekik jelent óriási előnyt, hogy a hazavitt műszerrel, az általuk megszokott időben tudnak aludni.

Az otthon elvégezhető vizsgálatok felügyeletet nem igényelnek, de ha megoldható, sokat segíthet egy hálótárs, aki figyeli, véletlenül nem csúszott-e el egy érzékelő, ezzel növelve az alvó személy biztonságérzetét, melynek következménye a mély és mindennapihoz hasonló alvás.

Hogyan történik az éjszakai folyamán mért adatok kiértékelése?

Az alvás közben, otthon mért adatok elemzése a műszerekről történő letöltés után válik lehetségessé, ami az alvásambulancián történik, az alvást követő napon. Az eredmények birtokában kezelőorvosa felállítja a diagnózist, és terápiát javasol, vagy - ha szükséges - további vizsgálatokat ír elő.