Pápua Új-Guinea mellett egy szunnyadó vulkán lejtőiről szén-dioxid buborékol a vízbe, enyhén savasabbá téve azt. A "laboratórium" hűen mutatja a jövőbeli körülményeket, amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is a jelenlegi ütemben zajlik - írják amerikai, német és ausztrál kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az óceánok elnyelik az emberi tevékenységek nyomán a légkörbe jutó szén-dioxid egy részét, így az óceánok egyre savasabbá, másképpen mondva kevésbé lúgossá válnak. Ennek következtében a korallok és más tengeri állatok egyre kevésbé lesznek képesek meszes vázat kialakítani.

A tengervíz átlagos pH-ja 8,1; ez már 0,1 tizeddel alacsonyabb, mint az ipari forradalom előtti időkben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzései szerint a század végére a növekvő kibocsátásoknak következtében a pH akár 7,8-ra is csökkenhet.

A pápua új-guineai helyszínen kevés korallfaj él meg 7,8-as pH-érték mellett. A zátonyokat a Porites nembe tartozó ágnélküli korallok dominálták. A fajokban gazdag korallzátonyokat ezzel szemben szerteágazó, összetett formációk jellemzik. Az egyszerű alakzatok jóval kevesebb faj számára nyújtanak élőhelyet, környezetük ezáltal jóval sérülékenyebb mindennemű behatással szemben - közölte Chris Langdon, a Miami székhelyű Rosenstiel School of Marine and Atmospheric Science korallszakértője.

A vizsgált helyszín még savasabb, 7,7-es pH-jú részén teljesen megszűnt a korallképződés, az aljzatot tengeri füvek uralták, de leveleikről hiányoztak az amúgy ott élő meszes vázú csigák.

A kutatócsapat hangsúlyozza, hogy a Pápua Új-Guinea mellett megfigyelt körülmények jobbak, mint a jövőben várhatóak. A savas zónák ugyanis rendszeresen kapnak a környező, egészséges koralloktól lárvautánpótlást. Amennyiben azonban az alacsony pH óceán szerte eluralkodik, sehonnan nem érkezik majd utánpótlás.

Ezen kívül a vizsgált helyszín koralljait csak minimális mértékben érték más negatív hatások, mint amilyen a halászat, a szennyeződés vagy a betegségek. Ehhez képest egy nagyszabású tanulmány nemrég azt a következtetést vonta le, hogy a korallzátonyok háromnegyede veszélyeztetett, elsősorban a romboló és kizsákmányoló halászat révén.