Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

A keserű anyagok segíthetnek az asztmásoknak

Képes ízt érzékelni a tüdő - állapították meg kutatók, akik szerint a felfedezés segíthet az asztma kezelésében.

A tüdő érzékeli a keserű ízt, és válaszol is az ingerre; a Marylandi Egyetem munkatársai véletlenül figyelték meg a jelenséget, miközben a szerv összehúzódását és elernyedését szabályzó receptorok működését tanulmányozták.

A kutatók arra számítottak, hogy az érzékelők a keserű íz hatására összerántják a léghólyagocskákat, a mellkas megfeszül és köhögés kezdődik, hogy a szervezet megszabaduljon a mérgező anyagtól, de nem ez történt. A légutak megnyíltak, jobban, mint az asztma vagy a krónikus obstruktív légúti betegség, a COPD elleni készítmények alkalmazásakor.

A felfedezés nyomán helyettesíthetőek lesznek a most használt gyógyszerek, de legalábbis fokozható azok hatékonysága - vélik a kutatók, akik emberek és egerek tüdején próbálták ki a módszert, megfigyeléseiket pedig a Nature Medicine című lapban tették közzé.

Az amerikai kutatócsoport az egyébként láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatású, rendkívül keserű kininnel, a maláriafertőzés megelőzésére használt klorokininnel és szacharinnal kísérletezett.

Stephen Liggett, a csoport egyik vezetője szerint az asztmásoknak a következőkben olyan inhalátor segíthet majd, amelybe a keserű anyagok kémiailag módosított változatait töltik.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×