A húsevő példány nagyobb lehetett a Jurassic Park-filmekből ismert Velociraptornál, s a leletekből arra lehet következtetni, hogy a kontinensnek a korábban gondoltnál színesebb prehisztorikus múltja van. A három fosszíliára Queensland szövetségi államban találtak rá, a maradványok 98 millió évesek lehetnek, és a középső krétakorból származnak. Az ősállatokra egy billabongban, vagyis holtágban találtak rá Winton közelében, a maradványok péntektől már múzeumban várják a látogatókat.

A három lelet közül a húsevő teropoda - kétlábú - dinoszaurusz az Australovenator nevet kapta, beceneve pedig egy költő után Banjo lett. A két szauropoda (gyíklábú) növényevő a Wintinotitan, illetve a Diamantinasaurus nevet viseli.

"Korának gepárdjaként Banjo könnyű és gyors volt. Nyílt terepen könnyedén lefutotta legtöbb zsákmányát" - mondta Scott Hucknall, a PloS One című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmány vezető szerzője.

"Legfeltűnőbb megkülönböztető jele a kezein lévő három nagy és éles karom volt. Banjo különbözött a legtöbb teropodától, így a T-rextől is, amelyeknek jellemzően rövid karjuk volt. A most talált leletnek a karjai voltak az első számú fegyverei, ő Ausztrália válasza a Carcharodontosaurus velocireptorra, csak sokkal nagyobb és félelmetesebb" - mondta Hucknall.

Banjo fény derít a valaha élt legnagyobb húsevő dinoszauruszokra, a Carcharodontosaurusokra, amelyek a Gigantosaurusokhoz hasonlóan nagyra nőttek - tette hozzá a szakember.

A két növényevő a Titanosaurusok, a legméretesebb dinoszauruszfélék egy fajtájához tartozik. A Wintonotitan magas, "zsiráfalkatú" állat volt, míg a Damantinasaurus felépítése inkább a vízilovakra hasonlított - mondta Hucknall. A két növényevő is kapott becenevet, ők lettek Matilda és Clancy.

Az ausztráliai dinoszauruszleletek eddig nem értek fel az Észak- és Dél-Amerikában, illetve Afrikában találtakhoz, de a három új dinoszauruszfaj felfedezése most jócskán megnövelheti a kontinensnyi ország jelentőségét e téren.