A hidasgyíkot élő kövületként tartják számon, mert a dinoszauruszok kortársa, hiszen már 225 millió évvel ezelőtt is létező faj volt.
A lassú mozgású, sárkányszerű hüllő akár száz évig is élhet. Testhossza eléri a 80 centimétert, háti oldalán pikkelyekből álló taraja van. Szabadon álló hasbordái is vannak, amelyek nem érintkeznek a gerincoszloppal, ami egy dinoszauruszokra jellemző tulajdonság. A felső állkapcsán két sorban helyezkednek el a fogai, míg az alsó állkapcsán szimplán.
A hidasgyíknak három szeme van, a harmadik szem a feje tetején, a bőre alatt helyezkedik el: a tudósok szerint ez azért alakult ki, hogy az állat a napsugarak segítségével D-vitamint termeljen. A fehér, foltszerű bőrképződmény fokozatosan eltűnik, ahogy az állat korosodik.
Ezek a hüllők túlélték a jégkorszakot, az 1700-as évek végére azonban - a patkányok megjelenése miatt - a kihalás szélére kerültek. Jelenleg 32 apró, védett szigeten élnek.
A rezervátum munkatársai véletlenül fedezték fel a fészket a bennük lévő négy pingponglabda nagyságú, bőrszerű bevonattal rendelkező fehér tojással.
"Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy a mi hidasgyíkjaink szaporodnak" - hangsúlyozta Rouen Epson, a rezervátum szakértője.