eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Különleges módszerrel megelőzhető az infarktus

Különleges szívkatéterrel az infarktust előidéző alvadékot a szakorvosok eltávolíthatják, ha a panaszok kezdetétől a beteg rövid időn belül a megfelelően fölszerelt infarktus-őrzőszobába kerül. A most befejeződött chicagói nemzetközi szívgyógyász-kongresszus egyik legnagyobb figyelmet keltő előadása ismertette ezeket az új tudományos eredményeket.

A nagy vizsgálatokat manapság a részletes címből összeállított betűszóval teszik könnyen megjegyezhetővé. A szívinfarktus korszerű kezelésének legújabb technikai újdonságáról beszélt Felix Zijstra holland professzor, aki népes munkacsoportjával végezte a TAPAS vizsgálatot. A holland kutatók ezt a spanyol szót alkották bonyolult vizsgálatuk címéből. Legenda szerint a kasztíliai uralkodó, Bölcs Alfonz úgy épült fel betegségéből, hogy étkezések között apró falatokat evett és bort ivott hozzá. Amikor meggyógyult, elrendelte, hogy a kocsmákban a borhoz kis adagban mindenféle ételfélét is adjanak - állítólag így keletkezett ez a szokás, ami Spanyolországban általánosan elfogadott és világszerte terjed.

A tapas igen változatos előételeket jelent, de a TAPAS tanulmányban egyféle, különleges szívkatétert használtak, amivel az aránylag frissen keletkezett véralvadékot, ami a koszorúeret elzárva infarktust, szívizomelhalást hozott létre, igyekeztek kiszívni, mielőtt az eret kitágították volna, illetve behelyezték volna azt a finom fémhálóból készült csövecskét, a sztentet, ami a beteg koszorúeret továbbra is nyitva tartotta.

A tudományos vizsgálatok szabályait követve Felix Zijstra és munkacsoportja a mentővel megérkező, infarktusos betegeket véletlenszerű elosztás szerint két csoportba osztotta. Az egyik csoport tagjait az általánosan használt gyakorlat szerint kezelték: a szívkatéteres vizsgálattal kiderítették az érelzáródás helyét, azt kitágították és a legkorszerűbben ellátták.

A másik csoportba kerülő betegeknél a különleges szívkatéterrel először kiszívták az eret beszűkítő vagy elzáró véralvadékot, majd ezután folytatták a beavatkozást az ismertetett szabályok szerint. Az ér kinyílását azzal mérték, milyen mértékben fokozódott az infarktus miatt elzáródott érhez tartozó izomterület vérellátása.

A groningeni szívgyógyászok néhány hónapja már a világ vezető orvosi hetilapjában is közölték eredményeiket, melyeket az amerikai szívgyógyász-kongresszuson előadás formájában is bemutattak. Az alvadék kiszívása jelentősen javította az érelzáródással összefüggő szívkamraterület vérellátását.

A szívizom sejtjeinek jobb oxigénellátását egyértelműen bizonyította az is, hogy az infarktust jelző EKG-elváltozások ugyancsak sokkal gyorsabban javultak, mint a jelenleg alkalmazott gyakorlat esetén. Ebben a vizsgálatban több mint ezer infarktusos beteget kezeltek, de a vitában a szakemberek hangsúlyozták, hogy további, az eddiginél lényegesen kiterjedtebb tanulmányokat kellene végezni ahhoz, hogy a módszer gyakorlati értéke megitélhető legyen.
A fontos előadáshoz sok világhírű szakember hozzászólt. A TAPAS eleve a külön kiemelt, legújabb eredményekkel foglalkozó ülésszakok egyikén került sorra és a program társelnöke, William W. O'Neill amerikai professzor úgy vezette be, hogy az utolsó 15 év első, fontos vizsgálata.

A vitában több szakember hangsúlyozta, hogy az életmentő, de olcsónak nem mondható módszer, amihez eleve bonyolult műszerekkel fölszerelt szívkatéteres laboratórium és különlegesen képzett személyzet kell, az alvadék kiszívására készült katéter megvételével már nem lesz lényegesen drágább beavatkozás, viszont használhatóságának eldöntéséhez további öt-tízezer beteg vizsgálata szükséges.

A vita egyik amerikai résztvevője, David A. Cox szerint a TAPAS vizsgálat során alkalmazott módszer alaposan megváltoztatja a heveny infarktus kezelésének gyakorlatát. Ugyanakkor kiemelte, hogy a technika szélesebb körű elterjesztéséhez a módszer sok országra kiterjedő megtanulására, gyakorlati elsajátítására lesz szükség.

Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×