eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Hűtéssel segítenek az agykárosodott újszülötteken

Magyarországon évente mintegy 200 gyermek születik oxigénhiánnyal, ami súlyos esetekben agykárosodáshoz, vagyis későbbi fogyatékossághoz, akár halálhoz is vezethet - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem újszülött centrumának vezetője. Szabó Miklós főorvos közölte: mostantól kísérleti helyett rendszeres terápiaként alkalmazzák az újszülöttek testhőmérsékletének csökkentését. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hűtés miatt kisebb a szervezet oxigénigénye, és kisebb az esély az agykárosodásra.

A születés rendkívüli időszak az újszülött számára, amikor minden szervrendszernek rendkívüli alkalmazkodást kell produkálnia. Ebben nagyon sokszor zavarok támadnak, ilyen lehet például, ha a méhlepény előbb válik le, mint hogy megszületne a gyermek, ha túlságosan elhúzódik a szülés, vagy problémák vannak a köldökzsinórral - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem újszülött centrumának vezetője.

Szabó Miklós hozzátette: a fejlett országokban, így Magyarországon is évente 100-200 olyan gyermek születik, akik a szüléskor fellépett oxigénhiány miatt maradandó idegrendszeri károsodással fenyegetettek. Ez a világra jött újszülöttek egy-két ezreléke.

A Semmelweis Egyetemen új módszerrel próbálják megelőzni a károsodást: azokat a babákat, akiknél a szülés ideje alatt vagy közvetlenül utána oxigénhiány lépett fel, 72 órán át mesterségesen hűtik, testhőmérsékletüket a normálisnál 4-5 Celsius-fokkal alacsonyabban tartják az orvosok.

Az eljárás tízből három olyan babán segít, akiknél az oxigénhiányos állapot miatt agykárosodás alakult ki - tájékoztatott a főorvos.

A terápiában az az újdonság, hogy akkor is hatékony, ha a károsodás kialakulása után alkalmazzák - mondta Szabó Miklós.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×