eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Gellért Gábor, a nyíltvízi úszók szövetségi kapitánya, Szokolai László edző és az aranyérmes Rasovszky Kristóf (b-j) a férfi nyíltvízi úszók 10 kilométeres versenye után a dohai vizes világbajnokságon 2024. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Derencsényi István

Gellért Gábor: speciális gyakorlatokat is kitaláltak Rasovszky Kristófnak

Nemcsak mentálisan bizonyult a legerősebbnek a nyílt vízi úszók mezőnyében Rasovszky Kristóf, hanem fizikailag is topon volt a párizsi ötkarikás játékokon, ezért lett olimpiai bajnok – mondta az InfoRádióban Gellért Gábor, a szakág szövetségi kapitánya. Meglátása szerint a Szajna vizének minősége nem volt megfelelő, de példákat sorolva illusztrálta, hogy korántsem ismeretlen ez a probléma az úszók számára.

A három magyar induló közül a férfiak 10 kilométeres távján Rasovszky Kristóf arany-, Betlehem Dávid pedig bronzérmet nyert, míg a nők mezőnyében Fábián Bettina az ötödik helyen végzett a nyílt vízi úszók olimpiai versenyein.

Bár Rasovszky Kristóf azt mondta, neki kifejezetten kedvezett, hogy a Szajnában úszhatott, a szervezők rengeteg kritikát kaptak a folyó szennyezettsége miatt, a női és a férfi verseny után pedig többen – köztük Fábián Bettina és Betlehem Dávid is – rosszul lettek, és kórházba kerültek. Gellért Gábor szövetségi kapitány azt mondta az InfoRádióban, hogy a nehezítő körülmények ellenére sem aggódott előzetesen, mert Rasovszky Kristóf „kirobbanó formában érkezett meg Párizsba”, ráadásul korábban már többször is versenyzett hasonló környezetben. Megemlítette a februári, dohai világbajnokságot, ahol „komoly hullámokkal teletűzdelt állóvízben” kellett úsznia, és lett végül aranyérmes 10 kilométeren, illetve az előző, tokiói ötkarikás játékokat, ahol „tükörsima állóvízben” végzett másodikként. A szakvezető úgy fogalmazott, egy percig nem aggódott amiatt, hogy érmes lesz-e Rasovszky Kristóf a francia fővárosban.

Mint mondta, nem volt kérdés számára az sem, hogy fejben ő lesz a legerősebb az egész mezőnyben, ugyanis nagyon jó szakemberek irányításával készült, a családja is végig támogatta őt, ami kellően magabiztossá tette, és

ez a háttér lehetővé tette számára, hogy kiegyensúlyozottan teljesítsen.

A szövetségi kapitány külön megemlítette Rasovszky Kristóf mesterét, Szokolai Lászlót, erőnléti edzőjét, Kurucz Attilát és feleségét, Katát, akik minden helyzetben támaszt nyújtottak neki.

Gellért Gábor úgy véli, jól döntöttek, hogy a verseny előtt nem edzettek a Szajnában, hiszen ezzel a versenyzők egészségét kockáztatták volna. Megerősítette, hogy Fábián Bettinának és Betlehem Dávidnak is komoly gyomorpanaszai voltak, illetve mindkettőjüket hányásos betegség kapta el másfél nappal a versenyük után. Felidézte, hogy a tokiói olimpián is voltak hasonló gondok, ott sem volt jó a vízminőség, és akkor sem engedték be a magyar versenyzőket a vízbe a verseny előtt. „Egyesek kevesebb, mások több pálinkával fertőtlenítettek a párizsi olimpiai verseny után, de hát ez teljesen bevett szokás a nyílt vízi úszásban. Ezt nem mi találtuk ki, hanem az orvosok, és a külföldi csapatok orvosai szerint is ez az egyik leghatékonyabb módszer a megelőzésre” – jegyezte meg a szakvezető.

Mint fogalmazott, a sportolás szempontjából valóban rossz a Szajna vízminősége, ugyanakkor szerinte a média által „túlzottan fel lett fújva” ez a történet,

a nyílt vízi versenyeken „ez egy mindennapos dolog”, az úszóknak pedig mindig alkalmazkodniuk kell a körülményekhez.

Gellért Gábor elmondta: a kínai világkupákról már több alkalommal is úgy érkezett haza a magyar csapat, hogy utána több mint egy héten át nagyon komoly bélrendszeri panaszai voltak a versenyzőknek, de hasonló esetek előfordultak korábbi, spanyolországi folyóvízi versenyek után is. „A természetes vizet soha nem lehet olyan állapotba hozni, hogy az mindenki számára ideális legyen. Nem tudhatjuk, hogy honnan mi folyik bele egy folyóvízbe, így mindig megvan a kockázata annak, hogy az egészségre ártalmas lesz” – magyarázta a szövetségi kapitány.

Kiemelte, hogy Rasovszky Kristóf nemcsak mentálisan erős, hanem fizikailag is, hiszen egy 193 centiméter magas, 87 kilós, színtiszta izom sportolóról van szó. Szokolai László „emberfeletti munkát” követel meg tőle az edzéseken, a heti 95-100 kilométer úszás pedig nem hétköznapi teljesítmény Gellért Gábor szerint. Úgy véli,

sokat számított az is, hogy különféle speciális feladatokat, gyakorlatokat is kitaláltak a felkészülés során, ilyen volt a lábzsákban való úszás és a Dunában való úszás is,

és általában megpróbálják imitálni azokat a körülményeket, amelyek az adott világversenyen várhatnak rájuk. Ez sem újdonság számukra, ugyanis korábban már készültek kajak-kenu pályán a szegedi Maty-éren, a Balatonban, tavasszal rendszeresen Törökországban edzőtáboroznak, de ugyanúgy edzenek hideg, 19-20 fokos vízben, mint a meleg tengerben vagy éppen nagy hullámok között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×