Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Moszkva, 2017. szeptember 9.Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnöke (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a labdarúgó-világbajnokságok győztesének járó trófeával a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság nyitóünnepségének és nyitómérkőzésének, valamint döntőjének otthont adó moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2017. szeptember 9-én. A zürichi FIFA-múzeumban őrzött kupa 123 nap alatt összesen 26 ezer kilométert megtéve 24 orosz városban, illetve a világ ötven országában lesz látható. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Húszmillió dollárt ér a vb-trófea

A csütörtökön kezdődő oroszországi labdarúgó-világbajnokság résztvevői egy 36,8 centiméter magas, 6142 gramm súlyú serlegért csatáznak.

A becslések szerint 20 millió dollár értékű kupát 18 karátos aranyból 1971-ben egy olasz szobrász, Silvio Gazzaniga készítette. Először Franz Beckenbauer emelhette magasba az 1974-ben világbajnok német válogatott csapatkapitányaként.

A trófeát kizárólag a nyitómérkőzésen és a döntőben láthatják a szurkolók, a világesemények közötti időszakokban pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) zürichi székházában, egy páncélszekrényben őrzik. A győztes válogatott egy bronzból készült aranyozott másolatot tarthat meg.

A valódi kupára az összes győztes nevét bevésik, 2038-ban azonban várhatóan új serlegre lesz szükség, mert addigra nem marad szabad hely az aranyérmesek számára.

A hivatalosan FIFA Világkupának nevezett trófea elődje, a Jules Rimet-kupa egy vándorserleg volt, melyet a győztes mindig négy évig birtokolhatott. Brazília az 1970-es, mexikói világbajnokságon aratott harmadik sikere után végleg megkapta a trófeát, melyet a dél-amerikai ország labdarúgó-szövetségének székházában őriztek 1983-ig. Harmincöt évvel ezelőtt ismeretlen tettesek ellopták, azóta sem került elő.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×