A világbajnokságot eredetileg Kazanyban rendezték volna, azonban az orosz–ukrán háború miatt 2023-ban végül Szingapúr kapta meg a lehetőséget, ezzel első délkelet-ázsiai országként ad otthont a vizes sportok legnagyobb eseményének.

A csütörtöki megnyitó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy több mint 200 ország 2486 sportolója vesz majd részt a viadalon, amelyen 77 számban osztanak érmeket.

A mostani világbajnokság egyik különlegessége, hogy több mint három héten keresztül, egészen augusztus 3-ig tartanak majd a versenyek, első körben a vízilabdázók és nyíltvízi úszók küzdelmeit bonyolítják le.

A magyarok műugrásban és óriás-toronyugrásban nem indulnak, míg szinkronúszásban vélhetően nem lesznek versenyben az érmekért.

Vízilabdában a férfiaknál és a nőknél is bármi elképzelhető, Varga Zsolt együttese 2023-ban Fukuokában aranyérmes volt, viszont tavaly év elején Dohában, majd nyáron a párizsi olimpián sem állhatott dobogóra, ugyanakkor a mezőny rendkívül kiegyenlített.

Hasonló a helyzet a nőknél, Cseh Sándor első világbajnokságán dirigál egyedüli szövetségi kapitányként, Dohában még Mihók Attilával közösen irányították a csapatot, amely akkor a döntőig menetelt és ezüstérmet nyert.

A nyíltvízi úszók rendkívüli eredményekkel a hátuk mögött érkeznek a világbajnokságra: Rasovszky Kristóf a tavalyi dohai viadaltól kezdve begyűjtötte 10 kilométeren a világbajnoki, az olimpiai és az Európa-bajnoki aranyérmet, Betlehem Dávid pedig harmadik volt Párizsban, a horvátországi kontinensviadalon pedig 5 kilométeren második. A júniusi Európa-bajnokságon egyébként taroltak a magyarok, Mihályvári-Farkas Viktória és Fábián Bettina is nyert egy-egy aranyat és a csapatversenyben sem volt ellenfelük.

Az úszók küzdelmei csak július 27-én kezdődnek mag, a magyar csapatban a legnagyobb név ezúttal is 200 méter hát olimpiai bajnoka, Kós Hubert.