Rébuszok helyett nézzük a tényeket: a múlt héten az AS Roma amerikai tulajdonosai, a Friedkin család, illetve az annak a nevét viselő csoport, beleértve az ügyvezetőnőt a görög Lina Szulukut (az olasz sajtóban használt írásmód szerint Souloukout) menesztette a csapat vezetőedzőjét, a klublegenda Daniele de Rossit.

Az ezzel kapcsolatos közlemény meglehetősen semmitmondó (általános…) volt, nagyjából az szerepelt benne, hogy a csapat érdekében hozta meg a döntést a klub (miért, van olyan döntés, amelyet nem annak érdekében hoz meg?), hogy visszatérjen már a szezon legelején a kívánt útra. Magyarul, hogy ne veszítsen több pontot nála gyengébb, vagy hasonló képességű riválisok ellen.

Az AS Roma az első négy fordulóban nyeretlen maradt, három – közte a Juventus ellen elért – döntetlennel és egy hazai vereséggel állt. Tulajdonképpen csak ez utóbbi, az Empoli elleni római 1-2 számított kudarcnak. A klub vezetői természetesen megköszönték Daniele de Rossi munkáját, de nem úgy, ahogyan használni szoktuk egy menesztett edző esetében, hanem egy közhelycunamival: Daniele mindig itthon lesz ebben a klubban, nagyon köszönjük az eddigi, szenvedéllyel és odaadással végzett munkáját, a legjobbakat kívánjuk neki a jövőre, satöbbi.

Arról nem szólt a közlemény, hogy a 41 éves, játékosként 22 évet a Románál töltő, 1997 és 2019 között a Farkasok mezében 616 mérkőzést teljesítő világbajnok klubikon miért nem kapta meg a legcsekélyebb bizalmat és türelmet. Egy kis időt, hogy összerakja az alapos változásokon átesett keretet, amelybe érkezett ugyan a Gironától a spanyol élvonal legutóbbi gólkirálya, Artyom Dovbik, valamint a veterán és világbajnok német védő, Mats Hummels, de olyan játékosokat veszített el az előző tavaszhoz képest, mint a Szaúd-Arábia igazolt Chris Smalling, a már a Napolinál játszik Romelu Lukaku, az AC Milant erősítő Tammy Abraham, vagy Andrea Belotti, Ruí Patrício és Leonardo Spinazzola.

A januárban José Mourinho menesztése után a csapatot átvevő De Rossi végül a kilencedik helyről az hatodikra masírozott előre a tabellán, bejutott az Európa-liga elődöntőjébe, ahol csak az idény egyik legjobb csapata, a Bayer Leverkusen ellen búcsúzott. A gárda különösen a tavasz első felébenjátszott eredményesen, a Serie A-ban az új edző első 11 mérkőzésén 26 pontot gyűjtött.

A történet idáig szimplának, másképpen fogalmazva (sajnos) szokványosnak is tűnhet, a klub döntéshozói (nem derült ki: szakmai vagy emberi okokból) nem akarták De Rossival folytatni a szezont, s ezért menesztették a szurkolók közt nagyon népszerű exfutballistát, akinek a népszerűségével egyedül Francesco Totti vetélkedhet az egykori játékosok közül.

Ám a sztori több váratlan fordulatot vett. Már a hétvégi bajnoki mérkőzés előtt lemondott Lina Souloukou, aki a hírek szerint leginkább szorgalmazta Daniele de Rossi távozását. Nem nevesítette különösebben, miért döntött így, az olasz sajtó szerint halálos fenyegetéseket is kapott, egyszerűen belebukott a döntésébe.

Ami, az ő szempontjából, nem is biztos, hogy rossz volt – ellenpróba nincsen, soha nem tudjuk meg, milyen eredményt ért volna el az immár csak volt edző az első négy fordulóban tíz pontot szerző Udinese ellen. Az új edző, a horvát, ám immár vagy két évtizede a calcio világában élő Ivan Jurić mindenesetre 3-0-ra nyert. Jurić egyébként nagyon tisztességesen azt mondta, a játékosok csalódottak voltak Daniele de Rossi elküldése miatt.

S hogy legyen még egy csavar a történetben: kérdés, hogy a jövőben mekkora figyelemmel követi majd a Friedkin família az AS Románál történteket. Ugyanis, bár a nyáron még nem járt sikerrel az erre irányuló kísérlet, hétfőn sikerült többségi tulajdont szerezni a Premier League-ben szereplő Everton FC-ben.

Az ezzel kapcsolatos kérdésre adott válasz úgy szól: ettől még nincs napirenden az AS Roma eladása, de a családfő, Dan ezentúl inkább az Everton ügyeit viszi, s a fia, Ryan foglalkozik a Farkasokkal.