Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A dán Mie Enggrob Hoejlund (k), valamint a norvég Kari Brattset Dale (b) és Marit Malm Frafjord a dániai női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében játszott Norvégia - Dánia mérkőzésen Herningben 2020. december 18-án.
Nyitókép: A dán Mie Enggrob Hoejlund (k), valamint a norvég Kari Brattset Dale (b) és Marit Malm Frafjord a dániai női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében. MTI/EPA/Ritzau/Bo Amstrup

Női kézilabda Eb - Norvég-francia döntő lesz

Norvégia válogatottja 27-24-re legyőzte a házigazda Dánia csapatát női kézilabda Európa-bajnokság második elődöntőjében, pénteken.

A nagyszerűen védekező és pontosan támadó dánok a 19. percben már négy góllal vezettek, és mivel Sandra Toft remekül védett, illetve a csapattársai nagyon keveset hibáztak a mezőnyben, a szünetben is három találattal jobban álltak.

A hazaiak a második félidő elején nem tudták megismételni korábbi kiváló teljesítményüket, ellenfelük egy négyes gólsorozattal egyenlített, majd a vezetést is átvette. Lendületben maradtak a norvégok, az 51. percben - a meccs során először - kettővel jobban álltak, és a dán időkérés sem változtatott a játék képén. Katrine Lunde egyre jobban védett, így az utolsó öt percre már nem maradtak izgalmak.

A norvégok 11. alkalommal játszhatnak Európa-bajnoki döntőt, eddig hetet nyertek meg.

A Győri Audi ETO KC játékosai közül a dán Anne Mette Hansen és a norvég Veronica Kristiansen egyaránt két, Stine Oftedal és Kari Brattset pedig négy-négy gólt lőtt. A norvég Silje Solberg hat védéssel járult hozzá a sikerhez.

Eredmények, elődöntő:

Norvégia-Dánia 27-24 (10-13)

Franciaország-Horvátország 30-19 (15-5)

az 5. helyért:

Oroszország-Hollandia 33-27 (18-13)

A vasárnapi program (Herning):

a 3. helyért: Horvátország-Dánia 15.30

döntő: Franciaország-Norvégia 18.00

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×