"Hivatalosan a Magyar Atlétikai Szövetség nem kapott senkitől semmiféle tájékoztatást az ügyről. Az, hogy magánemberként néztük az adást, ami lement szombat délután, de pontosítani kellene az információkat. Már rögtön az elején feltételezésekről beszélünk, senki nem látta és erősítette meg azt a bizonyítékot, amire a német ARD televízió egyelőre építi a vádat. Az EPO, amit kimutatnak vagy nem tudják, hogy kimutatják-e, de aminek a nyomaira akarnak bukkanni a biológiai útlevelek kapcsán, elsősorban az állóképességi versenyszámokat befolyásolja - közép- és hosszútávfutás, gyaloglás -" - mondta Gyulai Márton.

A Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára hozzátette: "természetesen nemcsak a minták ellenőrzése, hanem a különböző megmagyarázhatatlan különbségek a vérszintekben is okot adhatnak arra, hogy egy-egy versenyzőt újra ellenőrizzenek vagy akár el is tiltsanak. A biológiai útlevél bevezetése pont arról szólt, hogy vannak olyan normák, értékek, amelyeken ha túlmutat egy versenyző vérképe, akkor felmerül a gyanú, hogy olyan tiltott szerrel készült, ami egy ideig kedvezően befolyásolja a teljesítményét, az után, hogy ez kiderült, természetesen kedvezőtlenül."

"Abból a német televíziós műsorban láttunk, felmerül, hogy Oroszországban történtek visszaélések. Ha csak egy része igaz, akár Oroszországgal, Kenyával, Ukrajnával kapcsolatban, akkor nagyon nagy a baj. Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy egy-egy doppingeset, egy-egy olimpiai érem csak a jéghegy csúcsa, nem feltétlenül ezzel kell elsősorban foglalkozni, sokkal inkább a rendszerrel, hogy akár a WADA, akár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség milyen rendszert üzemeltet. Hogy lehet az, hogy ezek nem kerülnek napvilágra és éveken keresztül úgy készülnek egyesek, hogy vagy egyáltalán nem tesztelik őket, vagy ha igen, a kedvezőtlen teszteredmények ellenére sem tiltják el őket. Szerintem ezzel kell foglalkozni" - jelentette ki Gyulai Márton.

Az ARD és a sztorival hozzá hasonlóan vasárnap előrukkoló The Sunday Times című brit lap a riportját közép- és hosszútávfutók 2001 és 2012 között levett mintáinak eredményeire alapozta szakértők segítségével. A két médium jelezte több mint 5000 atléta 12 ezernél is több teszteredményét kapták meg, és amint azt szakértőik elmondták ezek közül több mint 800 versenyzőnek volt legalább egy abnormális értéket mutató eredménye. Ebben az időszakban kiemelt versenyen 146 érmet, köztük 55 aranyat nyertek olyanok, akik gyanúra okot adó mintát szolgáltattak.

A riportban hangsúlyozták, hogy a rendestől eltérő eredmények még nem feltétlenül, nem minden esetben doppingolás következményei, ám sok közülük olyan szinten eltér a normálistól, hogy az egyértelműen tiltott szerek használatára utal. Ráadásul némely esetben ezek az értékek már az egészségkárosodás veszélyét is felvetik.

Neveket sem az ARD, sem a The Sunday Times nem hozott nyilvánosságra, ám azt közölték, hogy a normálistól eltérő értéket produkálók több mint fele, összesen 415 sportoló orosz. Az is elhangzott, hogy a vizsgált időszakban nagy világversenyen érmet szerző orosz futók több mint 80 százaléka érintett a mostani ügyben, adott legalább egyszer gyanús mintát.

A riportokból az egyértelműen kitűnik, hogy nem csak oroszokat érintő problémáról van szó, több kenyai, ukrán, marokkói, spanyol és török atléta is a van a "gyanúsak listáján".