Pénteken a francia és a svájci szövetség jelezte, hogy mégsem száll versenybe. A svájciak 2008-ban az osztrákokkal társrendezői voltak az Eb-nek, míg a franciák 2016-ban önállóan lesznek vendéglátók, így mindkét esetben azzal indokolták a visszalépést, hogy a hazai torna időbeli közelsége miatt nem valószínűsíthető a mostani pályázat sikere. A franciák előzetesen lyoni, a svájciak pedig bázeli helyszínnel jelentkeztek rendezőnek.

A héten már több nemzeti szövetség, így a lengyel, a cseh, a horvát, a finn és a portugál is jelezte, hogy korábbi szándékától eláll, és mégsem pályázik.

A magyar szövetség csütörtökön elküldte jelentkezésüket. Eszerint az új Puskás Ferenc Stadionnal három csoportmérkőzésre és egy egyenes kieséses találkozóra jelentkezik.

Az európai szövetség (UEFA) szombaton véglegesíti a pályázók listáját, a végrehajtó bizottság pedig szeptember 19-én dönt a rendezőkről. A 2020-as Eb-re 13 ország egy-egy városában kerül sor. Tavaly szeptemberig 32 ország - köztük Magyarország - jelezte pályázati szándékát.

Az Eb-t illetően két csomagra lehet pályázni: az egyik a két elődöntőt és a finálét foglalja magában, míg a másik három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses - nyolcad- vagy negyeddöntős - összecsapást. Utóbbit tekintve majd 12 győztest hirdetnek ki. A nyolcaddöntőre 50, a negyeddöntőre 60 ezer férőhelyes stadion az elvárás.

Vígh László, a beruházásért felelős kormánybiztos tavaly áprilisban jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében különleges, a világon is egyedinek számító eljárással épülhet meg a nemzeti futballaréna, "stadion a stadionban" koncepcióval. Így a mostani Puskás Ferenc Stadionon belül készül majd el az új létesítmény, amely a tervek szerint 65 ezer néző befogadására lesz alkalmas.