Deutsch Tamás, a klub elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón ezen kívül azt is bejelentette, hogy az egyesület 2020-ig összesen 6,5 milliárd forintot tervez sportlétesítményeinek fejlesztésére fordítani. Ennek közel a 90 százaléka, 5 milliárd 866 millió forint lesz költségvetési pénz, a többi pedig saját forrás.

A költségvetési összegből 1 milliárd 16 milliót kap az MTK a Magyar Labdarúgó Szövetség stadionrekonstrukciós keretéből, a további 4 milliárd 850 millióhoz az egyesületi létesítmény-fejlesztési forrásból jut hozzá.

A fejlesztés keretében 2016 őszén készülhet el az új, ötezer férőhelyes, teljes nézőterén fedett Hidegkuti Stadion, amely majd a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiának is otthont ad. Az agárdi sportlétesítmény ezután az MTK férfi és női felnőtt csapatának edzőközpontja lesz.

Az új Hungária körúti futballaréna építése - a jelenlegi stadion elbontásával - a tervek szerint a tavaszi szezon befejeztével kezdődik el. Az MTK Budapest felnőtt csapata így két idényen keresztül valamelyik másik fővárosi klub - az Újpest, a Honvéd, a Vasas vagy a Ferencváros - pályáján játssza majd hazai mérkőzéseit. Hogy melyikre esik a választás, azt az elnök ígérete szerint a szurkolók véleménye alapján döntik el. A leendő stadion mellett épül majd föl az MTK új klubháza és egy néhány száz fő befogadóképességű sportcsarnok is, illetve megnyílik majd a klub múzeuma és egy MTK-shop. Az elnök tájékoztatása szerint a napokban dőlt el, hogy az MTK lett BKV Előre Sport utcai pályájának bérlője, így ez a terület szintén a labdarúgó utánpótlásközpont részévé válik.

Megújul a zuglói Lantos Mihály Sporttelep, ahol idén szeptemberben kezdi meg működését a Brüll Alfréd Akadémia, melyben kilenc egyéni sportágban képezik majd a fiatal tehetségeket. Ezen a területen nemzetközi versenyek megrendezése is alkalmas, villanyvilágításos atlétikai központot, továbbá küzdősport centrumot, valamint egy ezer fős befogadóképességű, multifunkciós rendezvénycsarnokot alakítanak ki, és itt működik majd a Szőcs Bertalan Vívóközpont is. Ez a beruházás 2016-17-re készülhet el.

Az akadémia vezetője egyben az MTK sportigazgatója és így mind a 25 szakosztályvezető főnöke is lesz. Személyét az elnök egyelőre nem nevezte meg, csak annyit mondott: 14 éven keresztül dolgozott külföldön. A Brüll Alfréd Akadémia annyiban különbözik majd más hasonló utánpótlás-nevelési központoktól, hogy nem lesz bentlakásos, és nem lesz oktatási intézmény. Deutsch ígérete szerint ugyanakkor a tehetségeknek olyan tárgyi és egyéb feltételeket biztosítanak majd a sportoláshoz, melyeket Európában máshol nem kaphatnak meg. Az akadémiára kerülő fiatalokat májustól augusztusig szigorú rendszerben, szakmai szempontok alapján választják ki.

Már zajlik a városmajori, korábbi BSE-sportlétesítmények - köztük a kosárlabdacsarnok, továbbá a röplabdások és a ritmikus gimnasztikázók otthonául szolgáló ikercsarnok - felújítása. Ezen a területen egy strandsport-központot is kialakítanak majd, valamint ez lesz az otthona a Pézsa Tibor Vívóakadémiának. Ugyancsak fejleszteni fogják a klub két vízibázisát - a népszigeti kajak-kenu és a pesterzsébeti evezőtelepet - is.

Deutsch Tamás a távlati célok között megemlítette, hogy három éven belül szeretnék a jelenlegi 1600 főről megduplázni az egyesületben sportolók létszámát, valamint hogy az MTK-nak 2020-ig a legeredményesebb öt magyar klub között kell lennie.

Az elnök az MTI kérdésére nem tudta megmondani, hogy mennyi lesz a leendő létesítmények fenntartási költsége, ugyanakkor kijelentette, hogy a zuglói multifunkciós sportcsarnoktól - miként a többi létesítménytől is - azt remélik, hogy bevételt is fog termelni az egyesületnek.

A klub elnöke végül arról beszélt, hogy szeretnék, ha az MTK-ban nemcsak a hipertehetségek sportolnának, hanem olyan közösség alakulna ki, amelyben a sportolók a közös sportolás örömét is megtalálnák. Meg kívánják őrizni a polgári-zsidó identitású klub hagyományait, a létesítményeket pedig úgy szeretnék kialakítani, hogy azok kulturális szolgáltatások igénybevételére is alkalmasak legyenek.