- A bemutatásán a Corinthiansban azt mondta, hogy Ronaldo olyan, mint egy testvér. Mikor és hogyan alakult ki ez a barátság?

- A mi barátságunk már sok éve létezik. Én már akkor ismertem őt, amikor a  Cruzeiróban játszott. Nem sokkal azután, szinte együtt kezdtünk a válogatottban. Onnantól kezdve vele voltam életének legfontosabb momentumainál. Ahogy mindig is mondtam, több időt töltöttünk együtt az elmúlt években, mint a családunkkal.

- Mindig együtt laktak a válogatottnál és a Realnál?

- Mindig, mindig ... A válogatotnál mindig egy szobában voltunk, minden tapasztalatunkat megosztottuk, beszélgettünk az életről, a a családról, a fociról. A Realnál az edzőtáborokban egy szobában voltunk szintén. Persze ezen kívül is mindig kerestük egymás társaságát, együtt reggeliztünk vagy tévéztünk. Bármilyen ürügy jó volt, hogy együtt lehessünk.

- És volt konfliktus Önök között ezekben az években?

- Rengetegszer. Sokszor mondtunk ostobaságokat egymásnak. A legfurcsább számomra az, hogy ő másfajta zenét kedvel, mint ami nekem tetszik. Szereti a modern elektronikus zenét, én pedig csak az ősi, természetes muzsikát a "pagoda"-t. Soha nem volt nagy veszekedés vagy vita a szobánkban, mert Ronaldo nem egy veszekedős fajta, inkább rám hagyta a dolgokat. Õ olyan, hogy Madridban a házamban volt egy zeneszoba, és egy részén hely a modern elektronikus zenének a számára, de soha nem használta, mert tudta, hogy én nem szeretem. De a lényeg az, hogy van egy nagyon jó és igaz barátság köztünk.

- Ha a zenében nem is, de a pályán tökéletesen megértik egymást, ugye? Elvégre ön volt az, aki rengeteg nagyszerű labdát adott neki a Realnál.

- Ez igaz. Nem tudom pontosan, mert sose számoltam, hogy mennyi passz is volt, de sok-sok góljánál én adtam a labdát Ronaldónak a Real Madridnál. Van egy csomó közös emlék. Nem kell néznünk, már tudjuk anélkül is, hogy mit csinál a másik, hogyan helyezkedik, és már tesszük is, amit kell. Õ csodálatos játékos. Nagyon örülök, hogy vele játszhattam, és hogy most újra egy csapatban lehetünk.

- Ha Ön tavaly már a Corinthiansban játszik, Ronaldo elérte volna a céltját, a 30 gólt?

- Lehet, lehet ... De a probléma nem ez, hanem a kéztörése volt. Ha az nincs, akkor meg lett volna a 30 találat. De ebben az évben tudom garantálni, hogy sokkal erősebb és jobb lesz. Azért jöttem, hogy újra élvezzem a játékot Ronaldóval. Fizikálisan jobb lesz, mint tavaly, tartani fogja a súlyát, és mi jól fogjuk érezni magunkat minden nap. Szeretném én is motiválni Ronaldót, küzdeni vele, hajtani egyre előre, és így talán együtt visszatérhetünk a válogatottba.

- Valóban úgy gondolja, hogy még mindig van esély változásra a Dunga által kialakított csapatnál? Úgy látja, hogy meg lehet bontani a csoportot?

- Úgy gondolom, van egy kialakult mag a csapatnál, de az elkövetkező hónapokban sok minden történhet. Játékosok sérülhetnek meg, fáradhatnak el, míg mások mutathatnak kiemelkedő formát ... Nem olyan vagyok, aki rosszat kívánna bárkinek is, de ezek a dolgok részei a labdarúgásnak. És ez a verseny nem záródott még le. A keret csak akkor lesz zárva, ha a csapat elutazik Dél-Afrikába. Tehát most még mindenki harcolhat egy-egy helyért.

- Dunga nagyjából kialakította a csapatát, de a bal oldalon még mindig akar változtatni. Úgy gondolja, hogy nagyobb az esélye, mint Ronaldónak?

- Nem. Biztos vagyok benne, hogy Ronaldo idén ismét gólkirály lesz. Rengeteg gólt fog lőni, és én majd futok a bal oldalon, adom a labdát és... Tesszük a dolgunk, mint mindenki más, aki szeretne utazni. Tehát, ha így gondolja Dunga is, akkor megyünk. Ha nem, én itthon nézem a világbajnokságot, és játszom a gyermekeimmel.

- Augusztusban lesz egy barátságos mérkőzés a Real Madrid ellen. Örül neki?

-Nagyon. Imádtam a Real Madridot, de ha létrejön a mérkőzés, én 90 percig a Corinthians csapatában fogok játszani. Ha a mérkőzés után lesz egy kis ünneplés, azért hálás leszek, de nem fogok a Real mezében játszani újra. A Corinthians Brazília egyik legjobb csapata, a társaim, akiket megismertem, nagyszerű emberek. Egyszerűen boldog vagyok itt a klubnál.

- Körülbelül 4 ezer ember volt a bemutatáson a Parque São Jorge-ban. Milyen érzés volt?

- Az érkezésem Törökországba, a Fenerbahcéhoz is csodálatos volt. De itt a Corinthiansnál minden más. Ott, a Fenerben, a rajongók úgy néztek rám, mint egy bálványra, aki a Real Madridtól érkezett. A Corinthians szurkolói úgy tekintenek rám, mint egy játékosra, aki jött, hogy segítsen a Libertadores kupa megnyerésében, és ezért elfogadtak. Ez a jobb.

- Ön tárgyalásokat folytatott a Santossal is. Miért nem jött létre a megegyezés?

- Beszéltem a Santossal, de már régóta biztos voltam a Corinthiansban.

- És szeretné, hogy itt érjen véget pályafutása, a Corinthiansnál?

- Igen. Ezt szeretném.