A vállalkozással asztmás sportolóknak azt akarták bebizonyítani, hogy ezzel a betegséggel teljes értékű életet lehet élni. Az expedíció másik célja, hogy megfigyeljék, mikként viselkedik a betegség ilyen magasságokban: az asztmás sportolók naponta kétszer véroxigénszint-mérést végeztek magukon, az eredmények kiindulópontot adhatnak egy szélesebb körű kutatáshoz.

Zempléni Szabolcs és Zempléni Balázs 6-7 évvel ezelőtt kezdett hegymászással foglalkozni. Eddig kétszer jártak a Mont Blanc tetején - 2006-ban az olasz, míg 2008-ban a francia oldalról közelítve hódították meg a 4810 méteres csúcsot. 2007-ben a Monte Rosa (4634), illetve a Grossglockner (3798 méter) meghódítása szerepelt programjukban.

Az út előtt a fiúkat egy tüdőgyógyász vizsgálta rendszeresen, az előírás szerinti asztmagyógyszereiket pedig vinniük kellett magukkal.

Az expedíció, amelynek fő támogatója az AstraZeneca Kft., július 17-én indult Budapestről. A fiúk egy tapasztalt vezető, Katona László és két másik hegymászó társaságában először Moszkvába repültek, majd a kirgizisztáni Biskek és Os városának érintésével teherautókkal jutottak el a Pamír-hegységbe, a 3600 méteren lévő alaptáborba.

Egynapos akklimatizáció után következett az előretolt tábor 4400 méteren, ahol több napot eltöltöttek, hogy hozzászoktassák szervezetüket a megváltozott körülményekhez.

A 8. napon, július 24-én 11 órás menet után jutottak fel 5300 méterre, a 2-es táborba. Az út nemcsak kimerítő volt, hanem veszélyes is, olyan gleccseren kellett átkelni, amelyen 30-40 méter mély, merőleges repedések futottak végig. A 15. napon 6100 méterig jutottak.

Az időjárás azonban nem volt kegyes a hegymászókhoz - szakadó hó, s óránkénti 100-150 kilométeres sebességű szél nehezítette a feljutást. A következő napon az időjárás annyira elromlott, hogy a Pamír legmagasabban fekvő 7134 méter magas Lenin-csúcsára korábban indult csoportok is mind visszafordultak.

Mint Katona László elmondta, a cél az volt, hogy minél magasabbra jussanak el. Eddig ismerték, hogy hogyan viselkedik a fiúk szervezete 4000 méteres magasságban, ám nem tudták, hogy hogyan reagál 5-6 ezer méteren.

"Valahol 5800-5900 méter magasságban exponenciálisan csökken a levegő oxigéntartalma" - mutatott rá Katona László, hozzátéve, hogy jó volt a választás, az eredetileg tervezett Lenin-csúcs helyett most a 6210 méteres Razdelnaja-csúcsra jutottak, ahol egy éjszakát töltöttek minden gond nélkül.

Kádár László, a Törökbálinti Tüdőgyógyászati Intézet főorvosa az expedíció üzeneteiről beszél. Az egyik a hazai 250 ezer regisztrált asztmás betegeknek szól: a betegségük ellenére bármit véghez tudnak vinni, hiszen a korszerű gyógyszereknek köszönhetően a kór kontrollálható. De üzenete van a társadalom számára - ne nézzék le azokat, akik betegek, vagy mások, hiszen ugyanolyan teljes életet képesek élni, mint az egészségesek.