John Michael Nchekube Obi 1987. április 22-án születet a nigériai Josban. A Pepsi futballakadémiáján tanulta ki a labdarúgás alapjait, innen a Plateau Unitedhez, majd a dél-afrikai Ajax Cape Townhoz került. A korosztályos válogatottakban rendszeresen játszott, az U17-es vb-n Nigéria egyik legjobbja volt, már 15 évesen. Ezen a tornán ragadt rá a Mikel művésznév, miután a szervezők tévedésből ezt nyomtatták a mezére, és az újságírók többsége is ezt használta. A középpályás megtartotta a nevet, mivel különlegesnek tartotta a hangzását.

Mikel 2005-ben, a junior világbajnokságon robbant be a nemzetközi labdarúgás élvonalába: a nigériai válogatott a döntőig menetelt, ám ott a Leo Messi vezette argentinokkal már nem bírt. A felnőtt válogatottban 2005. augusztus 17-én debütált, majd a 2006-os Afrikai Nemzetek Kupáján is számoltak vele, ő pedig remek teljesítménnyel tette le névjegyét a bronzéremig jutó csapatban.

Bonyolult átigazolási története alapjaira minden érintett eltérően emlékszik, és már bírósági ítélet is született az ügyben. Annyi bizonyos, hogy Gwyn Williamsnek, a Chelsea megfigyelőjének 2003 februárjában, egy afrikai korosztályos tornán keltette fel az érdeklődését a remek fizikai adottságokkal rendelkező futballista. A londoni egylet szárnyai alá vette a sztárpalántát, és a Lynnel kötött együttműködési megállapodás keretében Norvégiába irányították. A Chelsea állta a középpályás taníttatását, és José Mourinho is figyelemmel követte Mikel fejlődését. (A manchesteriek szerint azonban ők tették meg az első lépést azzal, hogy az egész nigériai U17-es csapatot meghívták a klub edzőtáborába.)

Úgy tűnt, az afrikai tehetség útja egyenesen a Stamford Bridge-re vezet, Mikel 18. életévét betöltve mégis a Manchester Unitedhez írt alá. A váratlan fejlemény mögött sokan Henning Berget, a MU ex-védőjét sejtik, aki a Lyn edzőjeként befolyásolhatta a középpályást. A Chelsea is akcióba lendült, ám az ajánlatot elutasította az oslói klub, az arrogáns fellépésre hivatkozva; és a Lyn cáfolta, hogy előszerződést kötött a Chelsea-vel. A manchesteriek bemutatták az új szerzeményt, aki a 21-es mezben pózolt.

A halálos fenyegetésekkel, valamint a játékos eltűnésével is tarkított történet azzal vett újabb fordulatot, hogy maga Mikel ismerte el, nem önszántából írt alá a manchesteriekhez, nem is akar ott játszani, és minden vágya, hogy a Chelsea-nél folytassa. Ügynöke azt állította, érvénytelen a kontraktus, mert az a futballista tanácsadói nélkül köttetett. A MU és a Lyn tagadta a vádakat, majd a FIFA-hoz fordult jogorvoslatért. A nemzetközi szervezet Mikelt visszarendelte a Lynhez, de az oslói klub vezetői továbbra is tartották, hogy 2006 januárjában a nigériainak az Old Traffordon kell edzésre jelentkeznie. A norvég bajnokság befejeztével végül hazatért Nigériába, hogy edzésben maradjon, és nem csatlakozott Sir Alex Ferguson csapatához.

2006 nyarán a Chelsea és a MU vezetői tárgyalások kezdtek, hogy megtalálják a mindenki számára kedvező megoldást, mivel azt az Old Traffordon is tudták, szándéka ellenére nem kötelezhetenk játékra egy labdarúgót. Mikel végül összesen 16 millió fontért a Chelsea futballistája lett, ebből négy milliót kapott a Lyn, 12 milliót pedig a Manchester United. Vagyis anélkül nyertek nyolc millió fontot egy focistán, hogy az egyszer is pályára lépett volna a klubban.

Hogy ne legyen vége a bonyodalmaknak: idén márciusban egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott szerződés-hamisításért Morgan Andersen, a Lyn egykori igazgatója. Mikel kezdetben csak amatőrszerződéssel szerepelt a norvég alakulatnál, és akkor kapott profi szerződést, ahogy 18 éves lett. A klub ekkor eljutatta a norvég szövetséghez a profi szerződést, azonban a játékos tagadta, hogy ezt aláírta volna. Ez a hamisított profi szerződés biztosította a Lynnek, hogy pénzt kérhessen Mikel átigazolásakor, vagyis a Chelsea által a norvég klubnak kifizetett négy millió font jogtalan volt. Ezek után várhatóan a Kékek sem hagyják annyiban a történteket.

Ugyan Mikel a válogatottban támadó középpályást játszott, José Mourinho gyorsan kinyilvánította, hogy más szerepet szán a labdarúgónak, és Claude Makelele utódját akarja belőle faragni. A minél előbb formába lendülés érdekében fokozatos terhelést kapott: a bajnokságban és BL-ben is rendszerint 10-20 percet szerepelt, majd 2006 őszén a Levszki ellen kezdett először a Kékeknél.

Hogy remek adottságai (erős, gyors, kiválóan fejel és lát a pályán) vannak, az hamar kiderült, de az is világossá vált, hogy komolyodnia kell. Többször is megbüntették, mert késett az edzésről, és hajlamos felesleges szabálytalanságokra is: négy piros és 17 sárga lapot kapott 73 eddigi mérkőzésén. Az Arsenal elleni Ligakupa-döntőben Kolo Touréval és Emanuel Adebayorral akaszkodott össze, ami után mindhármukat kiállították. A 2007-es FA-kupa menetelés során két gólt is szerzett, és az idény végén a klub legjobb fiatal játékosának választották.

Az idei szezonban elsősorban Makelele helyettese volt: mivel a francia már csak deklaráltan a legfontosabb összecsapásokon lép pályára, a többi meccsen Mikel szerepelt védekező középpályásként. Védekező feladatába egyre jobban beletanult, így a jövő csapatának egyik alapembere lehet.

A kiállítások azonban továbbra sem maradtak el: 2007 őszén, Avram Grant első meccsén, a Manchester United elleni bajnokin állították ki a Patrice Evrával szembeni szabálytalanság miatt, míg legutóbb az Everton elleni Ligakupa-elődöntőben kapott piros lapot, ami után edzője is azt mondta, a fiatal játékosnak még sokat kell tanulnia, hogy fegyelmezze magát.