Szenes Hanna-relikviákat tett közzé az Izraeli Nemzeti Könyvtár. Az Izraelben nemzeti hősnek tekintett, Budapesten kivégzett ejtőernyős katona és költőnő, Szenes Hanna (1921-1944) születése századik évfordulójának megünneplésére a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár több tucatnyi emléket digitalizált a nemrégiben megszerzett Szenes-archívumból, amelyek közül számosat még soha nem tettek közzé a világhálón.

Az érdeklődők az egész világon első alkalommal férhetnek hozzá a digitálisan nyilvánosságra hozott Szenes Hanna-emlékekhez, a rajzokhoz, jegyzetfüzetekhez, a naplókhoz, a Bat Micva bizonyítványhoz és más személyes dokumentumokhoz.

A 23 éves korában megölt költőnő gazdag és jelentős irodalmi örökséget hagyott hátra, mely tavaly év végén került a jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtárba. Azóta az intézmény szakemberei katalogizálják, archiválják és digitalizálják a kéziratokat, jegyzetfüzeteket, fényképeket, dokumentumokat és személyes tárgyakat.

A gyűjtemény talán két legmegindítóbb eleme az a két feljegyzés, melyeket Szenes Hanna ruhájában találtak kivégzése után: utolsó verse és egy személyes levél édesanyjához.

Az archívum alapja a Szdot Jam nevű kibucban, utolsó otthonában halála után megtalált bőrönd tartalma, benne fényképezőgépe, írógépe, levelezése és verseit is tartalmazó jegyzetfüzetei, amelyhez a második világháború után Izraelbe költözött édesanyja hozzáadta az addig általa Budapesten őrzött fényképeket, első irodalmi próbálkozásait, utolsó verseit és üzeneteit.

A magyar származású, élete utolsó éveit az akkori Palesztinában töltő, majd Budapesten 1944. november 7-én, a brit hadsereg Zsidó brigádja harcosaként kivégzett költőnő irodalmi hagyatéka korábban családja birtokában volt.

Az 1892-ben Jeruzsálemben alapított Izraeli Nemzeti Könyvtár (NLI) a zsidó nép kollektív emlékezete számára fontos szöveges emlékek megőrzését szolgálja a zsidó nép világszerte szétszóratásban élő, valamint Izraelben letelepedett része számára.