eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János

Emmi: több mint ötmilliárd forint többletforrás a kulturális szektornak

A kormány kiemelten fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, ezért az egészségügyi és az oktatási ágazatokat követően a harmadik meghatározó humánszektor, a kulturális szakterület béremeléséről is döntöttek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelést hajtanak végre. Az intézkedés az állami és az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra is kiterjed - írták.

Az idei béremelés az Emmi szerint több mint ötmilliárd forint többletforrást jelent a szektornak. A béremelés január 1-ig visszamenőleg megilleti a közalkalmazotti státusból kilépő dolgozókat.

Hozzátették: a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, a közalkalmazotti jogviszony előmeneteli rendszerét pedig több szempontból kontraproduktívnak nevezték, ami nem nyújt biztonságos életpályát. Felidézték: a kulturális szektor képviselői többször jelezték az ágazati szakmai egyeztető fórumokon, hogy a közalkalmazotti bértábla változatlansága bérfeszültséget okoz. A kormány az intézkedéssel a szakmai szervezetek visszajelzéseire reagálva, évtizedes problémát orvosol a kulturális szférában - emelték ki.

Az Emmi tájékoztatása szerint a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt, az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása pedig garanciát jelent arra, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amelyet a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít.

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében - közölték. Emellett a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak.

Hangsúlyozták: a jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi és értékteremtő faktorrá. A közleményben arra is kitértek, hogy a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár azért nem része a jogviszonyváltásnak, mert kizárólag a kulturális intézményekre terjed ki a közalkalmazotti státus kivezetése, a Veritas pedig vegyes profilú intézményként a levéltári feladatok mellett kutatóintézet is, amely indokolja a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás meghagyását a többi kutatóintézethez hasonlóan.

Tiltakozik a szakszervezet

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) közleményben tiltakozott a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának tervezett megszüntetése ellen.

A szakszervezet elnöksége azt írta: megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a kormányzat legújabb törvénymódosítási tervét, amely megváltoztatná a kulturális területen dolgozók jogállását. A kormány megszüntetné az ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát, azt munkaviszonnyá alakítaná át.

A KKDSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig alacsonyabb volt, mint a piaci területen dolgozóké. A kormány a tervezett változtatással a csekély kedvezményeket elvonva a korábbiaknál is rosszabb egzisztenciális helyzetbe hozza a kulturális dolgozókat - írták.

Véleményük szerint félő, hogy a területet még több magasan kvalifikált szakember hagyja el, és sok, a közgyűjteményi, kulturális pálya iránt érdeklődő, tehetséges fiatal nem azt választja.

A KKDSZ úgy látja, hogy az egységes szabályozás megszüntetése "az állami felelősségvállalás felmondása" a kulturális területen. Mindez az ágazatot fenntartó önkormányzatok anyagi képességei és szándékai függvényévé teszi a kulturális feladatellátást és annak minőségét - jegyezték meg.

Hangsúlyozták: ennek következtében egyenlőtlen és szűkülő lesz a feladatellátás, változó a minőség, romlanak a munka- és anyagi körülmények, az esélyegyenlőség, és az ország kulturális szétszakítottsága várható.

Sajtóhírek szerint november elsejétől megszűnne a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státusza egy törvénymódosító javaslat szerint. A tervezetről a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete számolt be, miután április 9-én levelet kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ebben azt kérték tőlük, hogy április 14-én reggel fél 9-ig küldjék el észrevételeiket.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×