Az iroda két vezető tervezője, Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe Baán Lászlóval, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosával és Mozsár Istvánnal, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával, illetve a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Kft. ügyvezetőivel, Bánáti Bélával és Hartvig Lajossal írták alá a dokumentumot.

Baán László az MTI-nek elmondta, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori anyagát befogadó épület 2019 nyarán nyitja meg kapuit.

A miniszteri biztos a szerződés aláírását történelmi pillanatnak nevezte a budapesti városépítészet történetében, rámutatva, hogy a fővárosban nagyon régen terveztek épületet olyan rangú nemzetközi alkotók, mint a SANAA tervezői. Emlékeztetett arra, hogy az építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján, terveik alapján valósult meg például a Louvre Lens-ban megnyílt új múzeuma, és a SANAA 2010-ben az építész szakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat is megkapta.

Baán László hozzátette: a tervezési szerződés aláírásával most már bizonyosan számítani lehet arra, hogy ezek a tervek meg is valósulnak, és Budapest építészeti örökségének vonzerejét növelik majd.

A pályázat "designtervei" után most el kell készíteni az engedélyezési terveket, majd az engedélyeztetési folyamat lefolytatása után a részletes kiviteli terveket, így 2017-ben indulhatnak el a kivitelezési munkák, 2019 nyarán pedig megnyílhat az Új Nemzeti Galéria - mondta Baán László.

A miniszteri biztos emlékeztetett arra is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a Ludwig Múzeum mégsem költözik az Új Nemzeti Galériába, ezért annak épülete is kisebb lesz a pályázatban jelzettnél.

A szintek alapterülete 20 százalékkal, 38 ezer négyzetméterre csökken, és mivel a kiállító- és kiszolgálóterek jelentős része térszint alatt helyezkedik el, a múzeum párkánymagassága sem nyúlik túl a 25 méteren. Az épület így sokkal harmonikusabban belesimul majd a táji környezetbe, mint a Snöhetta szintén első díjjal kitüntetett terve - jegyezte meg.

Baán László hozzáfűzte, hogy a Dózsa György úti házsor megengedett párkánymagassága is 25 méter, az eredeti történeti tervek szerint helyreállítandó Közlekedési Múzeum kupolája csaknem háromszor ilyen magasra, 67 méterre emelkedik majd a Hermina úton.

A Néprajzi Múzeum meghívásos építészeti pályázatát még decemberben kiírják, az épületet valahol az Ötvenhatosok terének közepén, a Városligeti fasor betorkollásánál helyezik majd el. Így vizuális kapcsolat is létesül a Magyar Zene Házával és az Új Nemzeti Galériával, ami minőségi mércét jelent, és a Néprajzi Múzeumnak bizonyos mértékben harmonizálnia is kell majd a másik két épülettel - közölte a projekt miniszteri biztosa.