Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Múzeum lett Joszif Brodszkij másfél szobájából

Múzeum lett Joszif Brodszkij másfél szobás szentpétervári lakásából, amelyet az emigrációba kényszerült Nobel-díjas orosz költő, esszéíró születésének 75. évfordulójára nyitottak meg vasárnap. Egyelőre csak egyetlen napra, hogy aztán folytathassák a felújítást.

Néhány nappal a megnyitó előtt Jakov Gorgyin orosz író, Brodszkij hagyatékának kezelője, az 1996-ban elhunyt költő barátja kalauzolta a BBC orosz nyelvű adásának munkatársát abban az egykori úgynevezett kommunálkában (társbérletben), amelyben Brodszkijnak másfél szoba jutott. A költőnek a Másfél szoba címmel írt esszéjéből vált ismertté a lakás, ahol Brodszkij 1955-tól egészen 1972-ig, a szovjet hatóságok által kikényszerített kivándorlásáig lakott az Alekszandr Muruzi hercegnek épített házban a Lityejnyij proszpekten.

A másfél szobányi társbérletben még javában folyt a múzeum kialakítása, amikor a BBC munkatársa ott járt. Egy önkéntes épp Brodszkij költeményeinek sorait rótta a frissen festett falra. Azokat, amelyeket a művész ebben a lakásban írt. Gorgyin elmondta, sajnos nem maradt meg az utókornak az a plakát, amelyet a szovjet rendszer ellenségének kikiáltott és üldözött költő amerikai barátai készítettek azzal a felirattal, "Veszélyes bűnöző kerestetik. A neve Joszif Brodszkij" és rajta golyó ütötte nyomok.

A lakást ugyanakkor szinte teljesen eredeti állapotában tudják majd helyreállítani, ugyanis Mihail Milcsik, Brodszkij másik barátja a költő Szovjetunióból távozásának napján mindent lefényképezett a helyiségekben a személyes tárgyakat pedig a barátok, tisztelők segítségével kimenekítették. Mindezt azonban csak akkor fogják újra elhelyezni a lakásmúzeumban, ha azt teljesen felújítják és végleg tisztázzák a tulajdonjogi kérdéseket. A helyiség rendkívül elhanyagolt állapotban volt, mint a szentpétervári tömeglakások általában.

A múzeum kialakításának ötlete már azt követően felmerült Oroszországban, hogy Brodszkij 1987-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A megvalósításra mégis csaknem 30 évet kellett várni. Előbb nem volt elég pénz a társbérlők kifizetésére, új lakások vásárlására. Később tulajdonjogi és műszaki problémák keletkeztek. A néhai költő egyik idős szomszédja most a legnagyobb akadály, aki nem hajlandó kiköltözni lakrészéből, így a főbejárat helyett a hátsó, menekülésre használt lépcsőn lehet megközelíteni a lakásmúzeumot. Ez is hosszú évekig tartó egyezkedés eredménye.

Az NTV orosz kereskedelmi televízió beszámolója szerint az egyelőre szűk szobákban egyszerre 7-10 látogató fér el, de már az egyetlen nyitvatartási napon nagy volt az érdeklődés.

Joszif Brodszkijnak az Arhangelszkhez közeli Norenszkajában egy hónapja nyílt múzeuma abban az épületben, amelyben 1964-65-ben rabtársaival együtt fogva tartották az ottani munkatáborban.

2005-ben Anna Ahmatova orosz költőnő szentpétervári múzeumában alakították ki Joszif Brodszkij "amerikai dolgozószobáját", amelyben az emigrációban használt tárgyait állították ki.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×