Kristóf Lilla Alida antropológus, aki közel egy évtizede kutatja az egykori kalocsai érsek múmiáját, elmondta: munkájukat nehezíti, hogy viszonylag kevés olyan tárgyi emlék maradt az utókorra, amely közvetlenül Széchényi Pálhoz kötődik. A kutató megjegyezte, hogy az egyházi vezetőre illik talán leginkább a Széchényiek jelmondata: "A keresztény magyar nemes / Istenéhez, hazájához, királyához hív / Hajló, buzgó, engedelmes / Jámbor, bátor, igaz szív".

Az érsek születésének 370. évfordulójára tervezett kiállítás anyaga részben már összegyűlt, a gyűjtés befejezését decemberre tervezik. Közben készülnek a kort megidéző kisfilmek, videóanimációk és az a műmúmia is, amelynek segítségével a holttesttartósítás módszerével ismerkedhetnek a látogatók - közölte Kristóf Lilla Alida.

Hozzátette: erre az alkalomra bővített kiadásban jelenik meg az az először 2012-ben kiadott emlékkötet, amelyben a főpap életét és múmiája kutatásának eredményeit foglalták össze, először adva közre például a földi maradványok teljes természettudományos vizsgálatának eredményét. Kristóf Lilla elmondta azt is: a kiállítás Győr önkormányzatának támogatásával jön létre.

A kutató felidézte: Széchényi Pál több szállal is kötődik a térséghez. Fiatalon a ma Sopronhoz tartozó Sopronbánfalván lett pálos szerzetes, de oktatott Pozsony közelében is, majd világi papként, a címzetes pécsi püspökséget követően szentgotthárdi apát, később győri kanonok és nagyprépost, majd veszprémi püspök, Veszprém vármegye örökös főispánja is volt. A bécsi udvar őt bízta meg 1704-ben, hogy tárgyaljon II. Rákóczi
Ferenc fejedelemmel. A béketárgyalások nem hoztak megegyezést, a békekötésre tett erőfeszítések kudarcot vallottak.

Az érsek 1710-ben Sopronban hunyt el. Bánfalván temették el, 101 évvel később, 1811-ben átvitték maradványait a nagycenki családi sírboltba.