A befolyt összegből a zsinagóga egyik vitrázsát újítja fel a Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet.

A szabadkai zsinagógát májusban Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolták az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet Bécsben zajló éves közgyűlésén. Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé is.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart.

Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke Orbán Viktor miniszterelnök március végi szabadkai látogatásakor az MTI-nek elmondta: a magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a zsinagóga belső terének felújítására.

A zsinagóga külső részének rekonstrukciója már folyamatban van.

Az építkezés ideje alatt az úgynevezett téli vagy kis zsinagógát használják, a vallási szertartásokon pedig a környező települések zsidó hitközségei is részt vesznek. A zsinagógában a legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.

A 19. század végén, illetve a 20. század elején mintegy 3400 izraelita élt Szabadkán. A második világháború idején az akkor már 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek Szabadkán.