A szerző a szombati, dedikálással egybekötött bemutató előtt az MTI-nek elmondta: az 1970-es években indult világhódító útjára a nouvelle cuisine, az új konyha mozgalma. A szakácsok elkezdtek másként főzni, megjelentek a főzőiskolák, majd a színes, albumszerű szakácskönyvek is, de a gasztrotörténeti, kulturális könyvek, amelyek a főzés hátterét és kultúrhistóriáját elemezték, csak 20-25 éves késéssel kezdtek el íródni.

"Nagyon kevés ilyen, a nagyközönség számára is érdekes könyv született, ennek pótlására íródott a Szellem a fazékból" - mondta Vinkó József.

A kissé ironikus, önironikus, esszéista jellegű írások betekintést engednek egy-egy étel, alapanyag történetébe. Választ adnak például arra, mi a különbség gourmet és gourmand között, mikor nyitott az első étterem, miért hívják a derelyét barátfülének és hogy hogyan született a pezsgő.

"A történetek segítségével tudatossá akarom tenni az embereket, hiszen ha megismerik az ételek történetét, gasztronómiai hátterét, az megváltoztatja a hozzájuk való viszonyulásukat. Egy ország kultúrájának egyik legjobb fokmérője ugyanis gasztronómiai kultúrája. Másrészt magát az embert is meghatározza kulináris identitása. Nemcsak anyanyelvemen, kultúrámon keresztül határozom meg magam, hanem az ételekhez fűződő viszonyomon keresztül is, hiszen ahogy a mondás is tartja: az vagy, amit eszel" - mondta Vinkó József.

Szerinte ezt a kulturális identitást ugyanakkor veszély is fenyegeti: "naponta kihal egy étel a Földön", ugyanúgy, ahogy egy dialektus vagy egy állatfaj. A könyv célja ennek megállítása, hogy a humor és a gasztrotörténetek segítségével megmutassa az embereknek a kulináris sokszínűség titkait.