Infostart.hu
eur:
394.1
usd:
343.07
bux:
119417.27
2026. március 23. hétfő Emőke

Megszavazta a palesztinok felvételi kérelmét az UNESCO közgyűlése

Teljes jogú tagjai közé választotta a Palesztin Hatóságot hétfőn Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO.

A 194 tagállamból a jelen lévők közül 107 képviselő szavazott igennel, 14-en nemmel, 52-en pedig tartózkodtak - jelentette be az eredményt Bogyay Katalin, az Általános Közgyűlés 36. ülésszakának elnöke.

A felvételhez a jelenlévők kétharmados többségének támogatására volt szükség. A Palesztin Hatóság csatlakozásával 195-re emelkedett az UNESCO tagjainak a száma, amely csütörtökön vette fel 194. államként a Dél-szudáni Köztársaságot.

A szavazás hatalmas diplomáciai győzelem a Palesztin Hatóságnak, amely eddig csak megfigyelői státussal rendelkezett az ENSZ szakosított szervezetében. A palesztinok fő célja mindazonáltal az, hogy az anyaszervezet, az ENSZ teljes jogú tagjai legyenek.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szeptemberben nyújtotta be a Palesztin Államnak az ENSZ teljes jogú tagsága iránti kérelmét. A Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok várhatóan megvétózza a kérelmet a november 11-i szavazáskor.

"Ez a szavazás (az UNESCO-ban) eltörölte a palesztin néppel szembeni igazságtalanság egy apró szeletét" - mondta a plenáris ülésen elhangzott felszólalásában Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter.

Az Egyesült Államok, Németország és Kanada nem támogatta a palesztinok felvételét, a nagyobb európai országok közül Olaszország és Nagy-Britannia tartózkodott, míg a korábban a szavazást még "korainak" tartó Franciaország az arab államokkal és a latin-amerikai országokkal együtt a csatlakozás mellett foglalt állást.

Magyarország tartózkodott a szavazásnál.

Izrael - amely erre a kimenetelre számított - már előzetesen jelezte, hogy elfogadja a szavazás eredményét, de várhatóan csatlakozik az Egyesült Államokhoz, amely a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy azonnali hatállyal megszünteti a szervezet finanszírozását, ha megszavazza a palesztinok belépését.

Washington évi 70 millió dolláros hozzájárulással az UNESCO büdzséjének 22 százalékát állja. Az izraeli megvonással együtt a szervezet éves költségvetésének mintegy negyedétől esne el. Nimrod Barkan izraeli nagykövet véleménye szerint az UNESCO mostantól kezdve forráshiány miatt képtelen lesz küldetését betölteni.

"Elvonásokat kell a programokban eszközölni, módosítani kell a költségvetésünket. De nemcsak pénzügyi problémáról van szó, ez egy olyan probléma, amely a szervezetünk egyetemességét érinti" - fogalmazott Irina Bokova, az UNESCO bolgár főigazgatója, aki személy szerint pártatlanságáról biztosított mindenkit a szavazás előtt.

Az Egyesült Államokban két, az 1990-as évek elején elfogadott törvény tiltja az olyan ENSZ-szervezetek finanszírozását, amelyek felveszik teljes jogú tagjaik közé a Palesztin Hatóságot. Washington egyébként 1984 és 2003 között bojkottal tiltakozott az UNESCO akkoriban szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmusa és a "harmadik világ ideológiájának" térnyerése miatt. A szervezetbe való visszatérése óta, az elmúlt nyolc évben, Washington aktív volt az UNESCO-ban, amelyet a nyugati értékrend egyik legfőbb népszerűsítőjének tekintett, s számos program kezdeményezője volt, elsősorban a nemek egyenjogúsága érdekében.

Címlapról ajánljuk
Hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben
Csatatér

Hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

A budapesti 13. egyéni választókerületben a fideszes Németh Balázs parlamenti frakciószóvivő és a tiszás Müller Anna ellen a DK-s Barkóczi Balázs próbálja megvédeni mandátumát az áprilisi országgyűlési választásokon. Herczeg Sándor politológus szerint ebben a kampányban a helyi problémák sokkal kisebb súllyal esnek latba, mint az országos problémák, és különösen Budapesten sokat számít, hogy milyen pártszínekben indulnak az egyéni jelöltek.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Hatalmas bejelentést tett Donald Trump, itt van a fordulat az iráni háborúban – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Hatalmas bejelentést tett Donald Trump, itt van a fordulat az iráni háborúban – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Dél körül Donald Trump elnök bejelentette: Amerika tárgyalni kezdett Iránnal. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×