Vass Lajos vezetői megbízatását október 22-én vonta vissza a nemzeti erőforrás miniszter, az operaház átvilágítását végző bizottságot vezető Hardy F. Gábor indoklása szerint azért, mert igen sok szabálytalanságot tártak fel és a vezetők gazdálkodását pazarlónak találták. Felmentésével közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, így Vass Lajos leváltása után végül közös megegyezéssel távozott a dalszínházból, s az átadás-átvétel lezárulását követően nyilatkozott most az újságíróknak.

Kiemelte, hogy az az 1,3 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásnak, amelynek az operaházban dolgozó vizsgáló bizottság szerint nem volt meg a fedezete, az átadás-átvételi papírok szerint megvan a forrása, a tervezett bevételek az év végéig ezt fedezik, sőt várhatóan 100 millió forintos maradvánnyal zárhatja az évet a dalszínház. A mintegy másfél hete lezárult átadás-átvételről jegyzőkönyv is készült, amelyet mindkét félnek alá kellett írnia - tette hozzá.

A vizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy ő és a vele együtt felmentett munkatársak, köztük Szabó Attila gazdasági igazgató csupán vizsgálati tematikát kaptak, és azt az ígéretet, hogy a folyamat állomásairól írásos tájékoztatást kapnak, de eddig egyet sem vehettek kézhez. Így csak a sajtóinformációkra támaszkodhatnak a kifogásokkal kapcsolatban.

Vass Lajos hangsúlyozta: helyesli és áll elébe annak a KEHI-vizsgálatnak is, amelyet a minisztériumi bizottsági vizsgálattal párhuzamosan indítanának. Szerinte ugyanis ezek rávilágíthatnak a valós helyzetre.

A volt főigazgató ugyanakkor továbbra is úgy véli: ahhoz, hogy a magyar operajátszás visszanyerje presztízsét és reális főigazgatói pályázatot lehessen kiírni, szükség lenne a rendszerváltás utáni húsz év "operatörténetének" teljes elemzésére, és közép-, illetve hosszú távú stratégia kidolgozására. Annál is inkább, mert az Erkel Színház helyzetét meg kell oldani.

Vass Lajos felidézte: miniszteri biztosként - 2006. június 19. és 2007. június 30. között - a legfontosabb feladata a ház folyamatos működésének biztosítása, az évadok előkészítése és megvalósítása, a házban kialakult konfliktusok kezelése, a munkabéke megteremtése, a modernizációs program folytatása volt.

Főigazgatói kinevezésekor, 2007-ben a Fischer Ádám és Kovalik Balázs által elképzelt művészeti koncepciót együtt indították el a nyitás és megújulás jegyében. "Munkatársaimmal mindvégig a jó gazda gondosságával irányítottuk a dalszínházat" - jelentette ki Vass Lajos, hangsúlyozva, hogy az operaház az elmúlt években egy nyitott, innovatív, korszerű utakat és a magyar tradíciókat egyaránt követő, nemzetközi mércével is mérhető intézménnyé vált.

Vass Lajos kijelentette: a gazdálkodás pazarló voltára utaló megjegyzéseket kikéri magának, de belátja, követhettek el hibákat. 2006-ban azonban az átadás-átvételkor még 1,5 milliárd forint volt a forráshiány, s ezt az operaház 2008. december 31-ig teljes mértékben ledolgozta.

Az iratkezelés-iratmegsemmisítés ügyében megjelent látványos fotókkal kapcsolatban kiemelte: a gazdálkodási dokumentumokat az általa bevezetett Docu-net rendszerben kezelték, tehát minden ügyletnek nyoma van. A fölösleges papírokat rendszeresen selejtezték, ez október 21-én rossz időpontban történt.

Vass Lajos emlékeztetett arra: sikerült elérni 2007-ben, hogy a kulturális kormányzat három évre évi 5,3 milliárd forintos támogatást garantáljon, de ezt az összeget csupán egyszer kapták meg. A 2009-2010 évadban csupán öt milliárdot, idén pedig csak 4,7 milliárdot juttattak az intézménynek. A Májusünnepre és Fischer Ádám projektjeire ígért évadonkénti 300 milliós külön keretből is csak 100 milliót kaptak meg tavaly, idén pedig csupán 15-öt.

Ennek ellenére az operaház 2006 és 2010 között semmiféle vagyonvesztéssel járó ügyletet nem kötött, nem adott el vagyonértékű jogot, nem adott el vagyontárgyat, ingatlant, arra törekedett, hogy az elmúlt húsz évben történt vagyonvesztésből amit lehet, visszaszerezzen - emelte ki a volt főigazgató.