Hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart a nagyböjt, amely Jézus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének állít emléket. A keresztények vasárnap nem böjtölnek, ezért 40 napos az idén február 17-étől április 4-ig tartó időszak, amelynek utolsó hete a nagyhét, annak három szent napjával, a nagycsütörtökkel, a nagypéntekkel és a nagyszombattal.

Húshagyókedden még készíthet húsételt a keresztény ember, ám csütörtökön már minden maradékot meg kell enni, a továbbiakban ezek nem fogyaszthatóak.

A régmúltban voltak olyan böjtölők, akik a vezeklés keményebb formáját választották, azt, hogy ebben a több mint hathetes időszakban naponta csak egyszer esznek, ezt hívták negyvenelésnek - mondta az InfoRádióban Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Voltak olyanok is, akik ez alatt a házasélettől, a dohányzástól is megtartóztatták magukat, de még csak nem is borotválkoztak, a hajukat sem vágták.

Ha ezt a szigorúságot nem is tartotta mindenki, azért a farsangi eszem-iszom után nagy ellentétet jelentett a böjt, amikor tartózkodni kellett a bőséges táplálkozástól. Ez befelé fordulást is kívánt az emberektől - idősebbektől és fiataloktól egyaránt -, akik ilyenkor templomba is többet jártak.

Nagyböjt alatt nem tartottak lakodalmat vagy más mulatságot, egyedül a böjti játékokat nem tiltotta a hagyomány. Ezek olyan játékok voltak - karikázás, körtáncok -, amelyeket manapság csak az óvodások és a kisiskolások kedvelnek, régen azonban a nagyobb lányok és legények szórakozását is ezek adták.

A böjti fegyelem lazulása már évszázadok óta tart. Először csak a gyermekek, majd a betegek kaptak némi felmentést, a protestánsok pedig csak egyetlen böjti napot tartanak, a nagypénteket.