Az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokban "korszakos jelentőségű civilizációs törést és minden létbizonyosság elvesztését élte át". Az ezután következő szocializmus, az emberek szisztematikus jogfosztása és megalázása a Rákosi- és a Kádár-korszak alatt a láger folytatása volt a számára, más eszközökkel - írta a lap irodalmi rovatában egy Kertész-novellával együtt közölt cikk szerzője.

A Sorstalanság című regényről többek között azt emelte ki a lap, hogy az író a főszereplő, Köves Gyuri által meséli el túlélésének borzalmas történetét, úgy, ahogy előtte senki sem: felháborodástól és iszonyattól mentesen, gyermeki rácsodálkozással, távolságtartó megfigyelőként és paradox iróniával.

Kertész "negatív esztétikájának kristálytiszta logikája és mélységes önellentmondásossága mérceként kell, hogy szolgáljon a holokauszttal foglalkozó minden irodalmi alkotás számára" - fogalmazott a szerző, megjegyezve: a Nobel-díjas író nem csak irodalmilag, de emberileg is egyedülálló személyiség: olyan radikális az önmagában való kételkedésben, mint kevesen mások, mégis békében van önmagával.

Részletesen ismertette az író munkásságát az osztrák Die Presse is. Elemzése annak a kultúrának, amely felelős a sorstalanság állapotáért - írta a Sorstalanságról az osztrák napilap szombati száma. Az újság ismertette Kertész német nyelven kiadott, Briefe an Eva Haldimann (Levelek Haldimann Évához) című könyvét és Földényi F. László német nyelven Sorstalanság címmel megjelent Kertész Imre-szótárát is.