A hétvégén a szokottnál is nagyobb fordulatszámra kapcsolt Donald Trump amerikai elnök, több helyütt és többeknél is meglepetést keltve a bejelentéseivel:

1. egyezséget kötött Oroszországgal a gázolajszállítással kapcsolatban, ideiglenesen feloldva ezzel a szankciókat,
2. üzent Kijevnek, személy szerint Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának új vezetőre van szüksége.

Az elnöki aktivitással kapcsolatban a gázolajügyet kommentálva Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézetének programvezetője az InfoRádióban elmondta: a gyakorlat mutatja majd meg, milyen nagyságrendű lesz a szállítás. Elméletileg lehet akár 4,8 millió tonna is, de első körben 300 ezer tonnáról van szó, ami nagyjából fél napi amerikai fogyasztást fedez, tehát nincs szó túl nagy mennyiségről; 4,8 millió tonna is mintegy 10 napot fedezne az Egyesült Államokban, viszont ez már levihetné az árat. Szerinte az a kérdés, hogy milyen ütemezéssel, mikorra szállítanak.

Hozzátette:

vélhetően Oroszországnak nincs meg ez a mennyiség, az ukrán támadások leállása kellene hozzá,

és úgy is sok hónapba telne, mire a maximális mennyiséget leszállítanák, ezért a 300 ezret tekinthetjük biztosnak.

A szankciók ideiglenes felfüggesztése is része a megegyezésnek, ez a jövő év április 7-éig tartana, Ukrajna és európai országok pedig máris kifejezték tiltakozásukat. Demkó Attila szerint ez rossz üzenet, amely épp az úgynevezett Lindsay Graham-törvény elfogadása után született (ez jelentősen megszorította volna az orosz dízelexportot, egyebek mellett azzal, hogy akár 100 százalékos büntetővámot is kaphat, aki orosz olajat vesz), és erről semmilyen konzultáció nem történt Kijevvel vagy Európával.

A meglepetés-tűzszünetről

Trump energia-tűzszünetet is bebejelentett Ukrajna és Oroszország között, ami jól láthatóan meglepetésként érte Moszkvát és Kijevet is. Ezt kommentálva Demkó Attila is rögzítette: Ukrajnával és az EU-val biztosan nem beszélt előzőleg az amerikai elnök erről, azt pedig nem tudni, az oroszok felé volt-e megkeresés.

Megjegyezte azonban: ilyen próbálkozások már voltak a Trump-adminisztráció részéről 2026 januárjában, de 2025-ben is, mind a két energetikai-tűzszünet, próbálkozás néhány nap után kudarcba fulladt, mert a felek nem tartották be. Úgy véli, ez fog történni most is,

Oroszországnak a tél előtt nem éri meg leállni, az orosz stratégia épp az ukrán energetikai rendszer bedöntése.

Ukrajnának viszont abszolút érdeke ez, hiszen nagyon nehéz tél előtt állnak, és ez épp lélegzetvételi lehetőség volna Kijev részére. Ugyanakkor szerinte még az is lehet, hogy Oroszország „kap valami mást”, hisz akár érdekeltté is tehető, csakhogy az oroszok háttértárgyalásaira rálátni nem egyszerű.

Vagyis az ukránok kaptak egy kemény üzenetet arról, hogy ideje lenne választásokat tartani, ezt az orosz retorikából is ismerős figyelmeztetést azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is ismerős módon reagálja le: amíg fegyverropogás van, addig ez képtelenség, a 60 napos fegyverszünet a minimumfeltétel.

Nem érdek és nem is reális

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e Volodimir Zelenszkijnek érdeke egy választás kiírása Ukrajnában, Demkó Attila rámutatott: a korrupciós ügyek elérték a közvetlen környezetét, de úgy tűnik, hogy még mindig a legnépszerűbb politikusok között van, még mindig 50 százalék fölötti a kedveltsége. A szakértő szerint a volt vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij népszerűsége az elnöké felett van, de vannak más kihívók is.

Leszögezte: nem lehet választásokat tartani olyan helyzetben, amilyen Ukrajna jelenleg van, ehhez egy 60 napos tűzszünet tényleg kellene, ám valószínűleg nem fog sor kerülni ilyesmire.

Donald Trump retorikáját összességében továbbra is hullámzónak tartja. A mostani, váratlan kijelentéseknek Demkó Attila szerint belpolitikai okai vannak, főként az, hogy le kell vinnie a közelgő félidős választás előtt a dízelárakat, illetve legalább azt a látszatot kell keltenie, hogy dolgozik rajta. Ezen kívül Donald Trump aligha szabadul attól az emléktől, hogy Zelenszkijt „Biden-pártinak” tartották, ráadásul történt egy éles szóváltásuk is a Fehér Házban, amit talán sikerült akkor rendezni. A hullám tehát Ukrajna számára most inkább negatív, de ez Demkó Attila szerint változhat.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.